A Moravszkyak családneve is igen ismert a tirpák tanyákon. Ők is Békésből jöttek. Eredetileg a Hont megyei Hontianske Moravce (magy. Egyház- és Apátmarót) kerültek le először Aszódra, majd onnan Csabára [Békéscsaba] és Szarvasra. 1754-ben két testvércsalád jött át Nyíregyházára. Igen élelmesek és munkaszeretőek voltak, minden igyekezetük a föld felé irányult. Ideérkezésük alkalmával a Nagycserkesz körüli jó termőföldeket foglalták le maguk számára. Ezért az itt foglalt szállásföldeknek a neve igen sokáig Moravszky-szállás. (Ez alatt a mai Budás-bokor határa értendő.) Leszármazottaik ma is népes számban lakják a bokortanyákat.
{TECsK:162–163 (5:43)}
A m. írásképnek megfelelő szlk. Moravský csn. a szl. mn.-i -ský lakosnévképzővel alakult azon hn.-ek egyikéből, ahol a Morav- tőhöz valamilyen hn.-képző járult. Ilyen pl. a Moravce hn., amely az említett Hontianske Moravce mellett Zlaté Moravce (Aranyosmarót) település nevét is adja. A másik ilyen, bár a Moravský csn. kialakulása esetén kisebb valószínűséggel számba vehető hn. a Moravany, amely előfordul Zemplénben (Moravany, m. Morva), Nyitrában (Moravany nad Váhom, m. Moraván), valamint Morva- és Csehországban (vö. Moravany). A Moravský csn. így ilyene nevű helyről történt elszármazásra,, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utal. Ugyanakkor azt sem lehet teljesen kizárni, hogy közvetlenül a Morava ‘Morvaország’ vagy Morava ‘Morva folyó’ hn. áll a névadás hátterében, tehát népnévről, illetve tájegységre való honosságot jelölő elnevezésről van szó. — L. még Morauvszki csn.-t mint a nyj. ejtést tükröző névformát.
* * *
A szlk. Moravce hn. a szlk. Moravec ‘morva, morvaországi férfi’ népnév többes számú alakja. A személyt jelentő t. sz. formák a szl. hn.-ek gyakori típusát alkotják {SENGP:17–18}, amelyen belül az egyik altípust a népnevek t. sz. alakjai jelentik. Ilyen pl. a Nemce ‘tkp. németek’, Poľany ‘tkp. lengyelek’, Prusy ‘tkp. Poroszok’, Vlachy ‘tkp. olaszok’. Az -i képzős magyar megfelelőikkel egyezően, mint pl. Németi, Lengyeli, Olaszi, ezek a hn.-ek eredetileg ilyen népességgel telepített községeket jelölnek. — A szlk.–cs. Moravany hn. párhuzamos, szinonim t. sz. alakulat, amelyben az -ec népnévképző helyett az -an népnévképző áll. A mai szlk. köznyelvben a nyj. és r. Moravec formával szemben a Moravan jelöli a ‘morva, morvaországi férfi’ népnevet.
Ezek a népnevek a Morava ‘Morvaország’ terület nevéből képződtek, amely pedig a Morava ‘Morva folyó’ nevének átvonódása a környező tájegységre. Ezért érthető, hogy Morvaországban miért vannak Moravany (azaz ‘morvák’) nevű települések. A történeti Moráviához (Morvaországhoz) hozzátartozott a mai Szlovákia ny. szegélye, de nem tartoztak hozzá a mai Morvaország Morva folyótól távolabb eső részei. A névadás ezt az állapotot tükrözi, a Morva mente lakói költöztek át attól messzebb lévő vidékre.
A szl. Moravec népnév már a magra honfoglalás táján is használatos volt (akkor még a kési ősszl. nyelvállapotnak megfelelő *moravьcь alakban), és ez került át az ómagyarba marót formában, amely éppen hn.-ekben és a korai m. szn.-ek őrződött meg.
Hozzászólások