Onomastikion

Magyar lakosnév a m. Bikszád hn.-ről (Szatmár vm., ro. Bixad, Satu Mare) {RMCsSz:Barkóci}. Változata: Bikszády.Hasonló nevek, amelyek átváltozhattak ilyen alakúvá (és viszont):m. Bikszárdi, Bikszárdy lakosnév < m. Bikszárd hn. (Pozsony vm., szlk. Buková, r. Biksárd)m.…

Magyar lakosnév az Erdély tájegység nevéről. Kisebb erdélyi helységből távolabbra költözők (v. oda kapcsolatot tartók) kaphatták ragadványnévül olyan helyen, ahol viszonylag ritka volt az ilyen származás {CsE} {RMCsSz}. Változatai: Erdély, Erdéli, Erdelyi.

1. Magyar lakosnév a r. gyakori, de a jelenkorban Erdő hn.-ek egyikéről (Bács, Baranya, Bodrog, Hunyad, Kolozs, Küküllő, Moson, Somogy, Szatmár, Valkó, Veszprém, Zala, Zaránd, Zemplén vm.), vagy az erdő melletti lakóhelyre utal {CsE:Erdei}. Alakváltozata: Erdey.2. Mások szerint a m.…

Magyar lakosnév a szl. eredetű m. Barkóc hn.-ről (Vas vm., szln. Bakovci). NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került {CsE:Barkóczi}, {RMCsSz:Barkóci}. Változatai: Barkóci, Barkóczy, Barkóczay, r. Barkolczi, Barkolczy.

Képzőtlen m. apanév a m. Bence szn.-ről. Ez a r. m. Bencenc szn. rövidülése, amely pedig a lat. Vincentius (< lat. vincēns ’győző, aki győz’ + -ius mn.-képző) átvétele. Ez utóbbiból származik szintén rövidüléssel a m. Vince szn. is. {CsE:Bencze}, {RMCsSz:Bence}A…

Képzőtlen m. ragadványnév, vagy az azonos alakú r. m. szn-re visszamenő m. apanév. A ragadványnév és a szn. motivációja külső tulajdonság: fekete haj, vagy szem {CsE},{RMCsSz}. Válozata: Bugár (elsősorban az északii nyelvterületen).

Magyar lakosnév a m. Szelény hn.-ről (Hont vm., szlk. Seľany) {RMCsnSz}. NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került.

Magyar lakosnév a gyakori m. Kápolna hn.-ek egyikéről, mint pl. Kápolna (Heves vm.), ill. Alsókápolna (Kis-Küküllõ vm., ro. Căpâlna de Jos), Csicsókápolna (Szolnok-Doboka vm., ro. Căpâlna, Sălaj), Erzsébetkápolna (Pozsony vm., szlk. Kaplna), Feketekápolna (Bihar vm., ro.…

Magyar lakosnév valamely m. Pata vagy Pataj hn.-ről, mint pl. Dunapataj (Pest vm.), Pata (ma Patapoklosi r., Somogy vm.), Gyöngyöspata (Heves vm.), Kolozspata (Kolozs vm., ro. Pata), Vágpatta (Nyitra vm., szlk. Pata) {RMCsnSz:Patai}. Alakváltozatai: Patai, Pataji.NB. A magyarországi szlovák…

Képzőtlen m. apanév a m. Gedő szn.-ből, amely a Gedeon egyházi szn. rövidülésének a továbbképzése a m. -ő kicsinyítő képzővel {RMCsnSz}, {MSzlkCsn:3}.A Gedeon szn. bibliai eredetű a héber גִּדְעוֹן (Gidə‛ôn) szn.-re megy vissza. Ennek etimológiája vitatott,…

Magyar lakosnév a Gulács (Bereg vm.) vagy Nemesgulács (Zala vm.) hn.-ről {RMCsnSz}. Alakváltozatai: Gulácsy, Gulátsi.NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került.

Vö. ukr. Медвідь [med'vʲidʲ] csn., amely a ведмíдь ’medve’ fn. régebbi медвíдь {ESzR:[mjedvjed']} változatából képzett ragadványnév.A régi szlávban a Medvědь ’medve’ totemisztikus szn. Emellett metaforikus ’nagy testű, darabos,…

A név eredete lehet: 1. Képzőtlen lakosnév a Borsod m. Arnót hn.-ről (a hn. eredetéhez vö. a következő pontot).   2. Képzőtlen apanév a n. eredetű Arnold, Arnolt (1234: Arnolth) szn. Alakváltozatából {FNESz:Arnót}. A n. Arnold az *arô (vö. ófn. arn) ‘sas’ és *waldan (vö. n. walten) ‘hatalom, erő’…

Magyar csn. a suba ’nagykabát; bunda, szőrme, prém; hosszúfürtű magyar juh szőrös bőréből készült, palástszerű, bokáig érő ruha’ köznévből. Eredetileg ragadványnévül kaphatták a jellemzően ilyen ruhát viselő, az azt készítő, vagy azzal kereskedő…

L. Dedinszky alatt. — Változatai: Falusy, Falussi, Falussy, Falvassy, Falvai, Falvay, Falvi, Falvy {CsE:Falusi}.

1. Szlovák csn. magyarorosott formája, az apanévi motivációjú szlk. alapnév lehet: Andraško, amely a m. András szn. szlk. -ko kicsinyítő képzős származéka {MSzlkCsn:37}. Ondraško esetén a szlk. Ondrej 'András' szn. rövidüléséhez -a kötőhangon keresztül…

1. Szlovák apanévi csn. magyaros írásmódja, a név eredeti formája lehet: a) Petro, amely a szlk. Peter 'Péter' szn. -o végződésű formája {MSzlkCsn:33}, {CsE:Petró}; b) Petrov, amely a szlk. Peter 'Péter' szn. -ov birtokos képzős származéka {MSzlkCsn:93}. Az -ov végződés a…

Magyar lakosnév 1. a Békés, Bihar, Nógrád, Szabolcs (Kótaj), Szerém, Vas, Zala (Kót, szln. Kot), Zaránd m.-i Kót ~ Kóta ~ Kótaj települések egyikérőről {RMCsnSz:Kótai}, {CsE:Kótai}, {FNESz:Kót, Kótaj};2. a Korámom vm.-i (ma szlovákiai) Kolta, vagy a Vas m.-i (Nemes)kolta…

Magyar lakosnév {RMCsnSz:Somogyi}, {CsE:Somogyi}, {FNESz.Somogy}1. Somogy tájegységről, megyéről;2. a Baranya, Bars, Bihar, Küküllő, Somogy, Szepes, Szerém, Tolna m.-beli Somogy v. Somod nevű települések egyikéből.Névváltozata a Somodi, Somody.

1. Viseletre v. foglalkozásra (subakészítő, -kereskedő) utaló magyar ragadványnév, vö. m. suba 'bunda; szőrme, prém', ill. 'juh szőrös bőréből készült, palástszerű, bokáig érő ruha, nagykabát'. {RMCsnSz:Suba}, {CsE:Suba}, {NV:84}. 2. A magyarból azonos jelentésben átvett szlk. šuba szóról már a XV.…

Magyar lakosnév {RMCsnSz:Szilágyi}, {CsE:Szilágyi}, {FNESz.Szilágy}1. a ma Románia északnyugati részén, a Szamos (ro. Someş) folyó két oldalán elhelyezkedő dombos Szilágyság (ro. Sălaj) tájról; 2. a Baranya (Szilágy), Fejér, Pest (Püspokszikágy) és Szabolcs, ill.…

Egybeforrott összetett magyar csn.-nek véljük, amely a Fa és a Simon tagokból áll. Az ilyen személynévi utótagú összetett csn.-ek voltaképpen apanevek, ahol a felmenő teljes kéttagú neve vált ragadvány, majd vezetéknévvé. A legtöbb esetben az előtag egy gyakori vezetéknév…

Vélhetően a n. Monk csn. alakváltozata, amely a n. Mönch 'szerzetes' köznév alnémet mon(ni)k (vö. holl. monnik) változatából alakult. A motiváció utalhat jogállásra (pl. szerzetesi birtokon dolgozó jobbágy), lehet eseménynév (kiugrott szerzetest jelölve), esetleg tulajdonságnév…

Magyar foglalkozásnév, vö. m. varga 'lábbelikészítő iparos, cipész, csizmadia' v. 'tímár, bőrkészítő iparos'. Alakváltozata: Vargha, ill. Warga, Wargha. {RMCsnSz:Varga}, {NV:82}, {CsE:Varga}Alakváltozataival együtt a 7. leggyakoribb magyar csn. volt 2007-ben {CsE:21}. A név…

Magyar ragadványnév, amelynek motivációja lehet {RMCsnSz:Király}, {NV:81}, {CsE:Király}:jogállási név, azaz királyi birtokon szolgáló jobbágy, vagy udvari szolgálatban lévő;esetleg a basáskodó, gőgös, "kiskirály" jellemre, vagy gazdagon díszített viseletre utaló…