A szlk. Šulko ['ʃulko] ~ Šuľko ['ʃuλko], ukr. Шулько (Sulko) csn. magyarosodott formája {DPnS}. Ez szn.-i eredetű, és szl. -ko kicsinyítő képzővel alakult olyan névből vagy közszóból, amely šul- (šuľ-) alakúvá rövidülhetett. Ilyen lehet:
- az a szl. szótő, amely az alábbi szavakban található: ukr. шула (sula) ’kerítéscölöp, falgerenda’, szlk. šúľok ’megvastagodott virágzati tengelyű termés, kukoricacső, fenyőtoboz; henger alakú dolog’, szlk. šúľať ’sodor, hengerít; dagaszt’ ige;
- ukr. шулий (sulij) ’legörbedő szarvú (ökör)’ melléknév;
- szlk. r. šul(a) ’süllő’ halnév;
- szlk. r. šulek ’ocsú, pelyva, morzsalékos baromfitáp; testről lemosott szenny’ közszó;
- cs. šoulat se ’lopakodik, csoszog; cserkészik’, ill. cs. šulit ’becsap, rászed’ ige;
- esetleg a Sul- előtagú összetett szláv szn.-ek (pl. Sulimir. Sulislav) önállósult rövidülése a mazuráló lengyel Szul- [ʃul] formán keresztül;
- a n. Schule ’iskola’ szó, ill. a belőle lett szn.
Hasonló, csak az -ek kicsinyítő képzővel alkotott név a cs.-szlk. Šulek, amely a magyar névkincsbe Schulek, Sulek alakban került be.
Párhuzamos magyar etimológiája, mint a suly- tő és a m. -kó kicsinyítő képző kapcsolata, nem valószínű, mert az így feltételezett m. *suly tő névtani funkciója nem igazolható. A m. sulyok ’mosófa’ szó a fenti szlk. šúľok szóból, ill. annak más szl. párhuzamából származik, így rövidebb tőalakja nincs. A m. sulyom ’ehető termésű vízinövény’ szó suly formája új visszaképzésnek tűnik, első írásos adata 1833-ból való. A m. súly ’nehéz tárgy, teher’ szó pedig maga sem ad szn.-t.
Hozzászólások