Onomastikion

1. Magyar ragadványnév, amely testalkatra, rangra vagy életkorra utal, vö. a nagy mn. 'magas, szálas, erős termetű' v. 'jelentős szerepű, kiváló, hatalommal rendelkező', ill. 'idősebb' jelentései. {RMCsnSz:Nagy}, {NV:43}, {CsE:Nagy}, {DuFam:Nagy 1.}

2. Nem magyar (lengyel, német) kontextusban a le. nagi 'csupasz, kopasz' mn.-ből származó ragadványnév írásváltozata is lehet. {DuFam:Nagy 2.}

Magyar lakosnév a r. Zala vm.-i Légrád hn-ből (ma: Legrad, Horvátország). Alakváltozat: Légrádi. {RMCsnSz:Légrádi}, {CsE:Légrádi}, {FNESz.Légrád}

Az azonos alakú szlk.-cs. csn.-re megy vissza. Ez olyan ragadványnév, amely az elnevezett vagyoni helyzetére a jellemző étellel utal, vö. szlk. zvara 'aludttejleves' {SSJ:zvara¹}. — Hasonló motivációhoz vö. m. Kiszely ~ Kiszel csn. < szlk. Kyseľ ['kiseʎ] csn. < szlk. kyseľ 'cibereleves'.

Az azonos alakú szlk.-cs. csn.-re megy vissza. Ez a szlk.-cs. r. závada 'adósság, kötelezettség' köznévről vett ragadványnév, amely eladósodott, záloggal megterhelt vagyoni helyzetre utal {FNESz:Trencsénzávod}.

Az azonos alakú szlk. csn.-re megy vissza. Ez jellemre utaló ragadványnév (tulajdonságnév), vö. szlk. zvada 'veszekedés, viszály, civakodás' {SSJ:zvada}.

A szlk. Kyta ['kita] csn. magyaros lejegyzése. Ez paraszti foglalkozásra utaló eszköznév, vö. szlk. kyta 'len-, kedercsomó, -kéve; <mértékegység: 24 maroknyi len, kender>' köznév. Kevésbé valószínű, hogy a homonim szlk. kyta 'állati comb' köznév állna a név hátterében. {SSJ:kyta}

Vélhetően a német (eredetű) Bach csn. magyar ejtésváltozatának lejegyzése. A szóvégi [x] hang mély mgh. utáni elnémulásához vö. az Oláh csn. /olá/ ejtése {PHG:10}{MKSz:oláh}, ill. a r. Zách nemzetség- és családnevet folytató Záfalva hn. (ma Karancskeszi része).

A n. Bach csn. lehet lakóhelynév, amely egy patak melletti lakhelyre utal (vö. n. Bach 'patak' köznév), vagy lehet a sokfelé előforduló n. Bach hn.-ről vett képzőtlen lakosnév {DuFam:Bach}.

A szlk. Kutňanský ['kutɲanski:] csn. magyaros lejegyzése. Ez lakosnév egy egyelőre lokalizálhatatlan *Kutná ~ *Kutné ~ *Kutno stb. hn.-ről*. A helynév a szlk. kút 'sarok, zug' v. cs.-szlk. kutiť 'kutat, feltár (bányát)' szavak származéka lehet.

* A feltételezett alaphn. lehetőségét a csehországi Kutná Hora településnév támogatja.

A mai szlovákiai névanyagban is kimutatható név, amely németes írásmódja ellenére szlávnak vélhető. A szlovén névként előfordul a Kaveš, amelynek szl. -an képzős származékaként magyarázható a szóban forgó név. Tekintetbe véve a szlk. Kava, Kavec, Kavečka, Kaváč stb. neveket, feltételezhető egy r. szl. *Kavъ ~ Kava szn. Ennek lehetséges etimológiájához vö. szl. kavka 'csóka' szó korábbi kava alakja.

A látszólag idevonható szlk. Kavalec, Kavalek, Kavalík más alapra mennek vissza, a  középn. kavele 'sorhúzó pálca; így kiosztott rész' (vö.  n. nyj. Kabel 'sorsjegy-nyeremény', holl. kavel 'parcella, földdarab') nyugati szláv átvételére, vö. le. kawał 'darab, szelet, rész'.

A szlovák-cseh Hubáček ['huba:tʃek] apanév magyaros lejegyzése. Ez utóbbi a ragadványnévi eredetű, 'nagyszájú, szájaskodó' értelmű Hubáč (< szlk.-cs. huba 'száj, pofa' + -áč nagyító képző) név -ek kicsinyítő képzős származéka.

Hasonló alapon képzett szlovák nevek: Hubáč, Hubáčik, Hubaľ, Hubálek, Hubatý, Hubatka.

A hangalakját tekintve nagy valószínűséggel magyar eredetű csn., amely ismeretlen az általunk áttekintett etimológiai irodalomban. Nem találtunk ide vonható hangalakú archaikus vagy tájszót, szn.-i eredetű hn.-t és régi m. szn.-t*. Ugyanakkor a szóvégi -l msh. nem névképző elem**, így képzett alaknak sem vélhetjük. A mai telefonkönyvi előforulásai szerint igen ritka és Bicske környékére koncentrálódik. Ezt a múltbeli adatok hiányával összevetve, elsősorban esetleges helyi alakulatnak tarható (semmint megőrzött régiségnek). A fentiek figyelembe vételével általunk lehetségesnek vélt etimológiák az alábbiak:

• A Csörgő csn. alakváltozata. Ez hiperkorrekcióval alakulhatott ki, a köznyelvi -öl igevégződés nyelvjárásban csak /ő/-nek hallatszik, miáltal a nyelvjárási beszélők eredeti -ő végű szavakról is azt vélhetik, hogy a köznyelvben -öl-re végződnének. A Csörgő csn. a csörög ige 'fecsegő, locsogó' értelmű folymatos igeneve, azaz ilyen jellemre utaló ragadványnév {RMCsnSz:Csörgő}. Másrészről lehet képzőtlen lakosnév a sokfelé (Kolozs, Zala, Zemplén vm.) előforduló r. Csergő ~ Csörgő hn.-ekről, amelyek vízfolyásról vagy erdőről kaphatták a nevüket {CsE:Csörgő}.
• Szavajárási név a [te] csörgöl igealakból (amely szokatlan lehetett az adott környezetben).

Megjegyzések: * Az {ÁkSznt:Sereguil} Sereguyl adatát – amelyet egyetlenként találtunk esetleg idevonhatónak – Seregíly-nek, azaz a seregély madárnév i-ző változatának olvashatjuk. Ebből azonban megnyugtatóan nem tudjuk magyarázni a Csörgöl csn.-t.

** Az -l a szóba kerülhető nyelvek közül a németben játszik szerepel a névképzésben, ott kicsinytő képző. De a név hangalakja, főként a kezdő /cs/, kizárni látszik a német eredetet. Az -el/eľ a szlovákban ismert, de ezt az utat a /g/ hang és az etimológiai alap hiánya teszi kérdésessé.

Kizárhatónak tartjuk továbbá forrásként a szb. čergar [''tʃěrga:r] 'sátoros cigány' magyarorosodását, vagy a balkáni eredetű cserge 'pokróc, takaró; szűrszövet(ből készült holmi); cigánysátor' szó más nyelvi származékával való összefüggést is.

Magyar lakosnév elsősorban a Heves megyei Hort településnévből, de {RMCsnSz:Horti} Szabolcs megyei hn.-ről is említést tesz. Írásváltozatok: Horty, Horthy, alakváltozat: Hortyi.

Meg kell említeni a magyar telefonkönyvből adatolható Hortyán csn.-et (< Hort hn. + szlk. -an lakosnévképző), amely arra utal, hogy a m. Horti név bizonyos esetekben ebből magyarosított alak is lehet — annál is inkább, mivel Hortot 1719–20-ban részben szlovák jobbágyokkal telepítették újjá.

• Magyar ragadványnév a m. balog 'balkezes, suta', ill. 'rossz, gonosz' v. 'rossz sorsú, szerencsétlen' tájszóból.
• Kisebb valószínűséggel a fenti ragadványnév nem közvetlenül lett csn.-vé, hanem a r. Balog világi szn.-en vagy nemzetségnéven keresztül. 

Írásváltozat: Balog. {RMCsnSz:Balogh}, {CsE:Balogh}

1. A szlovák Križan ['kriʒan] cs. magyaros lejegyzése. Ez a szlk. csn. -an képzővel származott az alábbi alapról:

• A szlk. kríž 'kereszt' közszóból — Ebben az esetben ragadványnévi vagy jogállási motiváció áll fent, amely feszület viselésére, "szentes" életvitelre, avagy valamely keresztes rendhez való kötődésre utal (itt talán leginkább jobbágyi kötelék jöhet számításba). Elképzelhető azonban hogy a latin Christianus ~ gör. Χριστιανός 'Krisztián' szn., illetve ennek r. m. Keresztély, Kereszt(es) megfelelőjének népetimológiás szlk. változatáról van szó.
• A r. szlk. Krišan ['kriʃan] cs. mgh. közti zöngüléssel előállt alakváltozata. Ez apanév a szlk. Krištof (~ m. Kristóf < n. Christoph r. ['krɪʂtɔf] < gör. Χριστόφορος /Khrisztophorosz/ 'Krisztust hordozó' > a. Christopher > m. Krisztofer) egyházi szn. Kriš rövidüléséből. — A zöngésülésésben szerepet játszhatott a szlk. kríž 'kereszt' szó hatása.

{MSzlkCsn:69}, {RMCsnSz:Krizsánfia}, {CsE:Krizsán}. Hasonló alapról származó, rokon eredetű m. csn.-ek: Kriska (< szlk. Kriška < Križka), Krizsó (< szlk. Križo, r. Križov). A Krizsó lehet m. -ó kicsinyító képzős név is a m. Kris < Kristóf szn. rövidüléséből.

2. Nem zárható ki teljesen, hogy egyes esetekben a román Crişean(u) [kri'ʃe̯an(u)] 'Körös(-vidék)i' lakosnévi v. a crişan 'öreg, nőtlen férfi, agglegény' ragadványnévi csn. magyarosodásáról van szó {CsE:Krizsán}. Román (magyarországi román) kontextusban ennek esélye nagyobb, de (magyarországi) szlovák környezetben szinte elhanyagolható.

Magyar lakosnév a Veszprém m.-i Noszlop hn-ből. Alakváltozat: Noszlopi. {RMCsnSz:Noszlopi}

A feltünő öltözetre utaló magyar ragadványnév a m. cifra 'díszes [öltözetű]' köznévből. Alakvlátozat: Cziffra, Cifra. {RMCsnSz:Cifra}, {CsE:Czifra}

Megjegyzés: A magyarországi szlovák nevek közé vegyesházassággal, szlovákosodással vagy névmagyarorsítással kerülhetett.

1. Magyar családnév a m. tót népnévből. A tót a magyar nyelvben a mindenkori Magyarországon elő olyan szláv népeket jelölte, amelyek egyszerűen szlávnak (az ősszláv slověninъ népnév folytatásain) nevezték magukat. Ilyenek eredetileg a szlovének (vö. Rábatótfalu), a szlavónok (avagy kaj-horvátok; vö. Tótország 'Szlavónia', ill. Tótszerdahely) és a szlovákok. A jelentés csak a XVIII. sz.-tól szűkült le a szlovákokra. Mivel a csn.-ek a XVI. sz.-ban már a jobbágyság körében is kialakultak, így csn.-ként mindhárom etnikumra utalhat. {RMCsnSz:Tót}, {CsE:Tóth}

A népnevek nem utalnak etnikai hovatartozásra. A névadás évszázadokkal ezelőtti időpontjában lehetet közvetlen kapcsolat,, de az is a környezetéből kiszakadt egyéneket jelölhetett, mivel szláv környezetben nem bírt volna megkülönböztető erővel a tót elmevezés. Sőt gyakran olyan magyarokat neveztek más népek nevein, akiknek valamilyen kapcsolatuk volt az adott néppel, vagy annak lakhelyével (pl. olyan vidékről költöztek át, úgy viselkedtek, öltöztek, ismerték a nyelvet, velük kereskedtek). Ez utóbbi motiváció miatt "szlovák"-ozzák le ma is a magyarországiak a szlovákiak magyarokat.

Még ha az elnevezéskor szláv is volt az elnevezett, a magyar eredetű népnév magyar környezetet feltételez, amelyben a család elmagyarosodott. Emiatt a magyarországi szlovák viszonylatban magyar eredetű névnek kell a Tóth csn.-t tartani. Ugyanakkor a név meglehetősen gyakori, a 2006-ban megválasztott szlovák kisebbségi önkormányzati képviselők 2%-a viselte ezt a nevet. A "visszaszlovákosodás" mellett a Tóth csn. számát a névmagyarítás is emelhette a magyarországi szlovákok között.

2. Német környezetben német eredetű név is lehet {DuFam:Tot(h)}:

• A r. n. Todo szn-ből lett csn. újkori változata: ez az ószász thiad 'nép' előtagot tartalmazó szn.-ek (pl. n. Dietrich) rövidült beceneve. 
• A sápadt kinézetre utalható ragadványnév a n. Tote 'halott, holttest' szóból.
• Felnémet környezetben a fn. to(t)te 'keresztszülő; keresztgyerek; gyám, pártfogó, támogató' köznévről vett ragadványnév.

Szlovák eredetű lakosnév. Egy Moravce hn.-ből a -ský lakosnévképzővel alkotott Moravský csn. középszlk.-déli keletszlk. ['morau̯ski:] ejtésének magyaros lejegyzése, amelyben az ejtésre utaló Morauszki és az eredeti írásképet őrző Moravszki m. alakváltozatok keverednek. 

A névadó hn. elsősorban Hontianske Moravce ‘Hontmarót’ vagy Zlaté Moravce ‘Aranyosmarót’ településekkel azonosítható, és a csn. az innen történt elszármazást jelölheti a névadó középszlk.-déli keletszlk. környezetbe.

Megjegyzések:

• A msh. előtti -av- hangkapcsolat [au̯] kettőshangzóként való ejtése miatt a nevet középszlovák eredetűnek kell tartanunk {SG:460}. Ide tartozik a magyarországi szlovákok túlnyomó többsége.
  
  
• Vö. az ugyanilyen jelentésű m. Maróti csn.-t, amely önállóan és az előbbiek magyarosításaként is előállhatott. Magyar csn.-ként a fenti szlovákiai településeken kívül utalhat még hasonló m. nevű településekre is, mint Pilismarót, Pusztamarót, Marótpuszta (ma Somogysámson r.), Marót (ma Moroda, Románia).
  
  
• Hasonló név másik (szlk.-cs. -ec) lakosnévképzővel: m.-szlk. Moravec, ill. ennek szlk. -ík kicsinyítő képzős származéka, a m. Moravcsik < szlk. Moravčík ['morau̯tʃi:k] ~ ['moraftʃi:k] ~ ['moravtʃi:k]. Ez azonban nem elsősorban településről való elszármazásra utaló lakosnév, hanem ‘morva, morvaországbeli’ értelmű népnév, esetleg a Morva folyó vidékére való illetékességet jelöl.
   
• Ez utóbbi fordítása lehet a m. Morvai csn., amely ugyanakkor származhat Morva nevű Zemplén és Pozsony vm.-i településekből is. {RMCsSz:Maróti}, {CsE:Morvai}
  
  
• L. még Moravszky c. a.

Módosítva: 2023. 04. 09.

A Zelman a nyugati szláv nyelvekbe (cseh, lengyel, szlovák) került német eredetű csn. A forrása a n. Sellmann, amely vagy a n. Selbmann 'tkp. ön[törvényű] ember', ill. a n. Seltmann 'házas zsellér; bérlő' alakváltozata.

Megjegyzés: Nem zárható ki, hogy ez a névforma közvetlenül a németből is bekrülhetett a magyarba, azonban a rövid -l és a rövid -n miatt ez kevéssé valószínű.

A szlovák Papuček csn. magyaros lejegyzése. A szlk. papuče 'papucs' szóból az -ek személynévképzővel alkotott, vélhetően a papucskészítő foglalkozásra utaló ragadványnévből. A rokonneveihez vö. szlk. Papuča, Papučiar 'papucskészítő', Papučík; ill. m. Papucs {RMCsnSz:Papucs}.

Megjegyzések:

• A papuče közszó és az -ek képző kapcsolata az eredetet a szlovák (esetleg morva) területre loklaizálja.
• A szlk. Papuga, Papúch csn.-ekkel való kapcsolatot kizárjuk, mivel van keleti-szláv -uga képző {MSzlkCsn:84} és szlk. -uch/úch {MSzlkCsn:59}, de nincs kemény -uk (és ebből -uček).

A szlovák Medveď csn. magyarosodott írásmódja. A szlk. medveď 'medve' állatnévről vett totemisztikus régi egyéni név lett apanévi használaton keresztül csn.

Megjegyzés: A magyarországi szlovákságban gyakori. Ezen kívül a név adott hangalakja és képzőtlen volta is kizárja más a szláv nyelvekből való eredeztetést.

Nyelvszociológiai szempontból a ragadványnév a közvetlen környezet által adott megkülönböztető név. Az adott környezetben helyttesítheti a vezetéknevet, olykor az utónevet is. Megjelenhet azonban hivataloshoz közeli névhasználatban is, ilyenkor harmadik névelemként a tényleges hivatalos nevet egészíti ki. A ragadványnév helye a kiegészült névben változatos lehet: megelőzheti, követheti, sőt közbe is ékelődhet.

A szlovák Zázrivec csn. magyaros írásmódú alakja. Ez -ec személynévképzős, jellemre utaló ragadványnév a szlk. tájnyelvi zázrivý 'haragos, mérges, dühös' melléknévből. {SSJ:zázrivý}

Szlovák eredetű, -ko kicsinyítő képzővel alkotott apanév:

1. A szlk. Lavrinec ~ Laurinec, ill az ukr. Лаврін /Lavrin/ 'Lőrinc' (< lat. Laurentius 'Laurentumból való férfi' > m. Lőrinc) egyházi név Lav- ~ Lau- rövidüléséből képzett Lavko ~ Lauko csn. középszlk.-déli keletszlk. ['lau̯ko] ejtésének magyaros változata {MSzlkCsn:37}. L. még Laurinyec.
2. A jellegzetes testrészre utaló szlk. hlava 'fej' szóból származó ragadánynévi jellegű szlk. Hlavko csn. középszlk.-déli keletszlk. ['ɦlau̯ko] ejtésének magyarosodása. — A szóeleji msh.-kapcsolat egyszerűsödéséhez vö. szlk. (hrach 'borsó' :>) Hraško > m. Hraskó > Raskó, szlk. (chrobák 'bogár' >) Chrobák > m. Hrobák > Robák.

Megjegyzések:

• A msh. előtti -av- hangkapcsolat [au̯] kettőshangzóként való ejtése miatt a nevet középszlovák–déli keletszlovák eredetűnek kell tartanunk {SG:460}. Ide tartozik a magyarországi szlovákok túlnyomó többsége. A nyugat-, ill. északi keletszlovák változat a Lafkó formában került a magyar névkincsbe.
• Szlovák területen adatolható Lávko és Ľavko változatokat a lávka 'pallóhíd; pad' és ľavák 'balkezes' szavak népetimológiás hatása alakíthatta ki.

A blogban feldolgozott magyarországi szlovák családnevek fő forrása a kisebbségi önkormányzati választásokon induló képviselőjelöltek jegyzéke. Elsősorban azért, mert ez az egyetlen ilyen jellegű publikus forrás: a képviselőjelölteknek ugyanis nyilvánosan kell nyilatkozniuk arról, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. Ezt leszámítva a nemzetiségi hovatartozás nem kezelhető, védett személyes adat.