Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Prohászka

2012.06.03. 11:09 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: prohászka procházka

A cs. Procházka ['proxa:ska] csn. magyarosodott lejegyzése {DuFam:Procházka}. A 6. leggyakoribb cs. csn.-ként a procházka ’séta; sétány; tkp. átmenés, keresztüljárás’ közszóval azonos {ČMS:procházka} {BSS:procházka, prechádzka}. Talán szokásra utaló jellemnév lehet: sűrű átjárás a szomszédhoz, vagy mozgékony természet, esetleg sétáló járásmódra utal {RMCsSz:Ballagó, Járó}.

A csn. szlovák területen is gyakori, egyrészt a cseh betelepülés okán, másrészt azért, mert maga a szó átkerült az evangelikusság által használt bibliai cseh nyelvből {BSS:procházka, prechádzka}. Ez utóbbira utal, hogy a szlovákosodott cseh Prochádzka ['proxa:tska] forma szlk. csn.-ként gyakoribb, mint az igen ritka szlovákos Prechádzka ['prexa:tska] {DPnS}.

Aszódi

2012.05.31. 20:50 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: aszódi aszódy aszódszky

Magyar lakosnév a m. Aszód hn.-ek egyikéről (Komárom, Pest vm.) {RMCsSz:Aszódi}. Változata. Aszódy.

Magyarországi szlovák vonatkozásban a volt Pest vm.-i Aszód jön szóba, mivel ez a település az Alföldre irányuló szlovák betelepülés köztes állomása volt. Ez esetben a név lehet az azonos értelmű magyarországi szlk. Aszódszky (szlk. helyesírással Asódsky, r. Asodský) magyarosított formája. Vö. Rágyanszki, Povázsai csn.-ek.

Vági

2012.05.29. 21:18 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: vági vághi vághy

A m. Vági – a Vághi, Vághy írásvariációival együtt –magyar eredetű csn., eredete lehet {CsE:Vági}:

  1. Elsősorban a volt Sopron vm.-i Vág településnévből származó lakosnévnek tartják.
  2. ’A Vág folyó környékére való, onnan elszármazott’ értelmű lakosnév. A tágabb területekre utaló lakosnevekhez vö. Alföldi, Zalai stb. csn. Vö. még Povázsai csn.
  3. -ai > -i egyszerűsödést feltéve {CsE:Laki} a Vágai lakosnév változata is lehet. Ez utóbbi a volt Pozsony vm.-i Vága (szlk. Váhovce) településre valót, onnan elszármazottat jelöl.

Povázsai

2012.05.29. 20:47 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: povázsai povázsay

Magyar lakosnév egy m. *Povázsa ~ *Povázsó hn.-ből. Ilyen hn.-et azonban nem sikerült kimutatni. Így vélhetően inkább szlk. Považský ['povaʃski:] csn. {DPnS} részleges magyarosításáról van szó: a szlk. -ský lakosnévképzőt cserélték ki a m. -i megfelelőjét, miközben az alaptagot, a szlk. Považie ['povaʒi̯e], nyj. Považia ['povaʒi̯a] ’Vág mente’ hn.-et {SSJ:Považie, považský} {PSP:Považie}, *Povázsa formára alakították. Ilyenformán a többes eredetű m. Vági (Vághi, Vághy) csn. {CsE} ’Vág folyó környékére való, onnan elszármazott’ értelmének megfelelőjéről van szó.

Spiry

2012.05.26. 19:43 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: spiry

1. Talán magyar csn., amelyre az alábbi etimológiák vázolhatók.

a) A Spiró (Spira, vagy más hasonló) szn. -i képzős származéka. Az -ói > -ai > -i fejlődéshez vö. Mácsó hn. ~ Mácsa hn. :> Mácsai csn. ~ Mácsi csn. {RMCsSz:Mácsai, Mácsi}. Az -i szerepe apanévképzői (ez az -é birtokjel alakváltozata, vö. {RMCsSz:Ferenci}), esetleg kicsinyítő.

A Spiró a gör. Szpiridon (Σπυρίδων) szn. rövidülése, a III–IV. sz. vértanú püspöké, akinek elsősorban a keleti keresztyénségben van kultusza. A név származhat szláv közvetítéssel (vö. le. Szpiro), de közvetlenül a görögből is, vö. m. Sina csn. < gör. Σίνας /szinasz/ csn.

A Szpiridon (Σπυρίδων) szn. vagy a gör. σπυρίς (σπυρίδ-) /szpürisz, szpürid-/ ’nagy kosár, halaskosár; élelmiszerkosár’ fn., vagy a lat. spiritus ’lélek’   átvételének a származéka.

b) A n. Speyer hn. latinosított m. Spira alakjának {FNESz:Speyer} -i lakosnévképzős származéka.

2. A svájci n. Spyri csn. magyarosodása. Ebben az -i vélhetően alemann kicsinyítő képző {DuFam:-i}, az alaptag pedig talán az alábbiak egyike {DuFam:Speyer, Spier, Spyra}:

a) a kfn. spīre ’sarlósfecske, Apus apus’ (> n. Spierschwalbe, nyj. Speyer, Spyr) fn.-ből származó ragadványnév;

b) a n. Speyer hn. régi hangalakjából (vö. n. Schweiz ország ~ Schwyz kanton) származó képzőtlen lakosnév.

Fuzik

2012.05.25. 22:46 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bajusz fuzik

A szlk. Fúzik ['fu:zik] csn. magyarosodott változata. Ez a csak t. sz.-ban használt szlk. fúzy ’bajusz’ fn. továbbképzése a szn.-képzői funkciójú -ík kicsinyítő képzővel. A t. sz. fúziky forma egyben ’bajszocska’ jelentésű közszó. {SSJ}

A m. Bajusz csn.-hez hasonlóan külső tulajdonságnévről van szó, és feltűnő vagy szokatlan bajuszra utal. {CsE}, {RMCsSz}

Galda

2012.05.25. 22:07 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: galda

Vö. le. Gałda ['gawda] csn., ill. Galda ['galda] csn. A gyakoriságok alapján a cs. és szlk. Galda inkább le. eredetűnek tűnik, mint saját fejleménynek. A csn. a le. Gaweł ’Gál’ szn. Gał rövidülésének {DuFam:Galikowski, Galla(s[sch])} továbbképzése -da kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:86}.

A le. Gaweł, cs. Havel, m. Gál stb. a r. római Gallus cognomen átvételei, és annak a VII. sz.-i ír Szent Gál tisztelete nyomán terjedt el, akinek a nevét viseli a korai magyar történelemben szereplő svájci Sankt Gallen-i kolostor is. A római Gallus név eredete hármas: (i) Gallus ’gall, kelta férfi’, (ii) Gallus ’Kübelé kasztrált papjainak egyike’, (iii) gallus ’kakas’.

A Galda csn. magyar eredete kizárható, bár volt r. m. Gáld szn. {FNESz:Alsógáld}, azonban a -d-vel ellentétben a -da nem volt produktív szn.-képző a magyarban, a m. Galda szn. a forrásokból nem mutatható ki.

Plesznivy

2012.05.25. 20:18 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: penész plesznivy

Vö. cs.-szlk. plesnivý ['plesɲivi:] ’penészes’ mn. és cs.-szlk. Plesnivý csn. {DPnS}. A magyar szakirodalom a megfelelő m. Penész csn.-et betegségnévnek tartja (ti. az elnevezettnek gombás betegsége volt) {RMCsSz}, de lehet eseménynév (terménye stb. megpenészedhetett), ugyanakkor számba veendő a cs. plesnivý dědek ’kopott vén ember’, szlk. plesnivý starec ’ua.’, szlk. plesnivé fúzy ’őszes, deres bajusz’.

Kolesánszky

2012.05.25. 17:30 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: kolesánszky kolecsánszky kolecsányi

Vö. szlk. Kolečanský ['koletʃanski:], Kolačanský ['kolatʃanski:], Kolačiansky ['kolatʃi̯anski] csn-ek. A szlk. /cs/ > /s/ hangváltozás vélhetően a deetimologizálódással járó magyarosodás során alakult ki. Azonban létezik m. Kolecsánszky, illetve Kolecsányi csn. is. Az /a/ ~ /e/ váltakozás a cseh přehláska hatása lehet a szlk.-ban (a lágy msh.-k utáni cs. /a/ > /e/ változáshoz vö. Horehled csn.). Mindkét változást egyben magyarázná szlk. koleso ’kerék’, illetve nyj. kolešna ’pajta, csűr’ analógiás hatása. Ebben az esetben magyarországi szlovák eredetet kell feltételeznünk, ui. a Kolešanský alak szlovákiai területen nem fordul elő, csak Magyarországon magyarosodott formában.

A név egy szl. Kolač-, ill. Kolačan- kezdetű hn.-hez képzett szlk. lakosnév, azonban a névadó települést nem sikerült egyértelműen azonosítani. A lehetőségek az alábbiak:

  • A m. Okolicsnó (< szlk. Okoličné) hn.-hez m. Okolicsányi lakosnév képződött, mivel a települkés szlk. Okoličné ['okoʎitʃne:] nevének régebben a szlk. okoličiansky ['okolitʃi̯anski] lakosnévi mn. alakja volt {FNESz}, nem a mai okoličniansky ['okoʎitʃɲi̯anski]. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy a szlk. Kolačno (m. Kalacsna) hn.-ek is lehetett *kolačiansky ['kolatʃi̯anski] mn.-i formája a mai kolačniansky ['kolatʃɲi̯anski] mellett. Annál is inkább, mert a település első, XIII. sz. végi említése /e/-ző Kolechna formájú.
  • Különböző on-line forrásokban a nemesi Kolecsányi csn. az alábbi előnevekkel fordul elő „Kolecsányi de Nagy- et Kis-Kolecsány (bzw. de Kis-Kolacsin)” {1}, „Kolecsányi de Nagy- et Kiskolcsa” {2}. Ezzel a névadó Kolecsányt az alábbiak szerint azonosíthatjuk:
    • (Kis-, Nagy-) Kelecsény, r. (Kis-, Nagy) Kolacsin: szl. (Malý, Veľký) Kolačín, ma Újtölgyes/Nová Dubnica r. Ebben az esetben a mai szlk. kolačínsky ['kolatʃi:nski] mn.-i formával szemben –ínsky > –iansky képzőcserés alakkal kell számolni.
    • Nagy- és Kiskolcsa hapax legomenonnak látszik, mert másutt nem fordul elő. Nem azonosítható a mai m. Kolcsó, r. Kolcs(o)va, szlk. Klčov hn.-vel, mert az nem alkotott településpárt. Legvalószínűbben az előző pontbeli r. Kolacsin romlott formájáról van szó.

Krajcsovicz

2012.05.25. 16:06 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: petőfi petrovics petrovicz krajcsovics petrovits

Vö. szlk. Krajčovic ['krajtʃovits]; a név ilyen formában más szl. nyelvben nem mutatható ki. A cs.-szlk. nyelvterületre szorítkozó szlk. krajčír ’szabó’ {SSJ}, r. krajčí ’ua.’ {BSS:kragčí}, cs. krejčí ’ua.’ foglalkozásnév szlovákos alakjához ny. szl. –ovic képzővel alkotott apanév. A foglalkozásnév a szlk. krájať ’vág’, cs. krájet(i) ’ua.’ ige származéka.

Topolánszky

2012.05.25. 15:02 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: topolánszky

Vö. szlk. Topoľanský ['topoʎanski:], le. Topolański [topo'laɲskʲi], or. ukr. Тополянский /Topoljanszkij/ Ez olyan, nyárfáról (szlk. topoľ, le. topola, or. тополь /topol/) elnevezett szl. településnévhez képzett lakosnév, mint pl. szlk. Topoľany (m. Topolyán, ma Michalovce/Nagymihály r.), esetleg szlk. Topoľa (m. Kistopolya), illetve le. Topolany, esetleg Topole, valamint or. ukr. Тополи /Topoli/, Тополя /Topolja/, ukr. Топільне /Topilnye/, Топільня /Topilnya/.

Budinszky

2012.05.25. 13:52 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: budinszky

Vö. szlk. r. budinský ['buɟinski:] mn. {BSS:buďinskí} és Budinský csn. {DPnS}, amely a Budín ’Buda’ hn.-hez képzett lakosnév, és így a m. Budai ~ Buday csn. (ill. budai mn.) megfelelője. Elméletileg elképzelhető a cseh eredet (vö. budínský ['buɟi:nski:] mn.), de ez a szlk. mellett csak esetleges lehet. A többi szláv nyelven vagy nem ismert a –szky véggel magyarosodó lakosnévtípus (pl. szb.-hv. budimski ['bǔdi:mski:]), vagy más tőformából képződnek (l. később).

A török kiűzése után sok szlovák telepedett le Budán és Pesten, a XIX. sz.-ra a számuk több mint százezerre nőtt. Ha ők más szlovák környezetbe átköltöztek, akkor kaphatták megkülönböztető ragadványnévül, amely aztán kiszorította a korábbi vezetéknevüket.

Bikszádi

2012.05.14. 22:36 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: biszádi bikszády bikszárdi bikszárdy bükszádi bükszády

Magyar lakosnév a m. Bikszád hn.-ről (Szatmár vm., ro. Bixad, Satu Mare) {RMCsSz:Barkóci}. Változata: Bikszády.

Hasonló nevek, amelyek átváltozhattak ilyen alakúvá (és viszont):

  • m. Bikszárdi, Bikszárdy lakosnév < m. Bikszárd hn. (Pozsony vm., szlk. Buková, r. Biksárd)
  • m. Bükszádi, Bükszády lakosnév < m. Sepsibükszád hn. (Háromszék vm., ro. Bixad, Covasna)

Erdélyi

2012.05.14. 22:12 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: erdély erdélyi erdelyi erdéli

Magyar lakosnév az Erdély tájegység nevéről. Kisebb erdélyi helységből távolabbra költözők (v. oda kapcsolatot tartók) kaphatták ragadványnévül olyan helyen, ahol viszonylag ritka volt az ilyen származás {CsE} {RMCsSz}. Változatai: Erdély, Erdéli, Erdelyi.

Erdei

2012.05.14. 21:58 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: erdélyi erdei erdelyi erdey

1. Magyar lakosnév a r. gyakori, de a jelenkorban Erdő hn.-ek egyikéről (Bács, Baranya, Bodrog, Hunyad, Kolozs, Küküllő, Moson, Somogy, Szatmár, Valkó, Veszprém, Zala, Zaránd, Zemplén vm.), vagy az erdő melletti lakóhelyre utal {CsE:Erdei}. Alakváltozata: Erdey.

2. Mások szerint a m. Erdélyi csn. /erdeji/ ejtésváltozatáról van szó {RMCsSz:Erdei}. Alakváltozata: Erdelyi.

Barkóczi

2012.05.14. 21:34 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: barkóczi barkóci barkóczy barkóczay barkolczi barkolczy

Magyar lakosnév a szl. eredetű m. Barkóc hn.-ről (Vas vm., szln. Bakovci). NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került {CsE:Barkóczi}, {RMCsSz:Barkóci}. Változatai: Barkóci, Barkóczy, Barkóczay, r. Barkolczi, Barkolczy.

Bencze

2012.05.14. 21:14 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bence vince bencze

Képzőtlen m. apanév a m. Bence szn.-ről. Ez a r. m. Bencenc szn. rövidülése, amely pedig a lat. Vincentius (< lat. vincēns ’győző, aki győz’ + -ius mn.-képző) átvétele. Ez utóbbiból származik szintén rövidüléssel a m. Vince szn. is. {CsE:Bencze}, {RMCsSz:Bence}

A Bence szn.-ből már a XVI. sz.-ban elvonták a -ce végződést, mint becéző képzőt, így lehet, hogy bizonyos esetekben más Ben-né csonkolt szn. folytatójáról van szó, mint a Benedek (< lat. Benedictus ’áldott, dicsért’) vagy a Benjámin (< héb. בִּנְיָמִין /Binəyāmîn/ ’a jobb kéz fia v. a dél fia v. a szerencse fia’). {CsE:Bencze}, {RMCsSz:Bence}

Alakváltozat: Bence. Rokon név: Vince.

Bogár

2012.05.14. 20:38 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bogár bugár

Képzőtlen m. ragadványnév, vagy az azonos alakú r. m. szn-re visszamenő m. apanév. A ragadványnév és a szn. motivációja külső tulajdonság: fekete haj, vagy szem {CsE},{RMCsSz}. Válozata: Bugár (elsősorban az északii nyelvterületen).

Szelényi

2012.05.14. 20:30 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: szelényi

Magyar lakosnév a m. Szelény hn.-ről (Hont vm., szlk. Seľany) {RMCsnSz}. NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került.

Kápolnai

2012.05.14. 20:23 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: kápolnai kápolnay

Magyar lakosnév a gyakori m. Kápolna hn.-ek egyikéről, mint pl. Kápolna (Heves vm.), ill. Alsókápolna (Kis-Küküllõ vm., ro. Căpâlna de Jos), Csicsókápolna (Szolnok-Doboka vm., ro. Căpâlna, Sălaj), Erzsébetkápolna (Pozsony vm., szlk. Kaplna), Feketekápolna (Bihar vm., ro. Căpâlna, Bihor), Felsőkápolna (Kis-Küküllõ vm., Căpâlna de Sus), Kemeneskápolna (Vas vm.), Kerkáskápolna (Vas vm.), Lentikápolna (Zala vm.), Sajókápolna (Borsod vm.), Sebeskápolna (Szeben vm., ro. Căpâlna, Alba), Sorkikápolna (Vas vm.), Tornakápolna (Abaúj-Torna vm.) {RMCsnSz}. Alakváltozata: Kápolnay.

Fábián

2012.05.13. 22:21 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: fábián

Képzőtlen apanév a lat. Fabianus ’Fabia nemzetségbe tartozó férfi’ cognomenből származó szn.-ekből, vö. m. Fábián, cs.-szlk. Fabian, Fabián, le. Fabian, szb.-hv. Fȁbijān, n. Fabian. Mivel minden nyelven lehet a szn.-ből azonos alakú csn., ezért az eredetét családonként genealógiailag kell megvizsgálni {CsE:Fábián}, {RMCsNSz:Fábián}, {DuFam:Fabian}.

A szn. Szent Fábián pápa (megh. 250) tisztelete nyomán terjedt el. A férfiak nevében Fabius alakban előforduló lat. Fabia nemzetségnév a lat. faba ’bab’ szóhoz képzett (eredetileg talán metaforikus ’kis termetű’ vagy foglalkozásnévi ’babtermesztő’ értelmű) melléknévi alak {CsE:Fábián}.

Patay

2012.05.13. 21:55 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: patai patay

Magyar lakosnév valamely m. Pata vagy Pataj hn.-ről, mint pl. Dunapataj (Pest vm.), Pata (ma Patapoklosi r., Somogy vm.), Gyöngyöspata (Heves vm.), Kolozspata (Kolozs vm., ro. Pata), Vágpatta (Nyitra vm., szlk. Pata) {RMCsnSz:Patai}. Alakváltozatai: Patai, Pataji.

Gedő

2012.05.13. 21:27 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gedő

Képzőtlen m. apanév a m. Gedő szn.-ből, amely a Gedeon egyházi szn. rövidülésének a továbbképzése a m. kicsinyítő képzővel {RMCsnSz}, {MSzlkCsn:3}.

Fabulya

2012.05.13. 21:07 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: fabulya

Vö. szlk. Fabuľa ['fabuʎa], Fabula ['fabula] csn.-ek, amelyek a szlk. Fabian, Fabián ’Fábián’ szn rövidüléséből származnak az -uľa ~ -ula kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:81}. 

Gulácsi

2012.05.13. 20:14 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gulácsy gulácsi gulátsi

Magyar lakosnév a Gulács (Bereg vm.) vagy Nemesgulács (Zala vm.) hn.-ről {RMCsnSz}. Alakváltozatai: Gulácsy, Gulátsi.

süti beállítások módosítása