Onomastikion

1. Szlovák csn. magyarorosott formája, az apanévi motivációjú szlk. alapnév lehet: Andraško, amely a m. András szn. szlk. -ko kicsinyítő képzős származéka {MSzlkCsn:37}. Ondraško esetén a szlk. Ondrej 'András' szn. rövidüléséhez -a kötőhangon keresztül…

A mai cseh és szlovák névanyagban Svítil v. Svitil formában mutatható ki. Ez cseh vagy nyugatszlovák cselekvőnév, a szlk. svietiť ~ cs. svítiti 'világít, fénylik' ige -l melléknéviigenév-képzős származéka. Az í-ző tő és a képző elsősorban cseh eredetre utal, de a nyugati…

Szlovák csn., amely a mai névanyagban Horehleď formában mutatható ki (Nyitra, Szered környékén). Szavajárási eredetű, vö. szlk. Hore hľaď!, nyj. Hore hľäď! 'felfelé nézz!'.NB. Az utótag e mgh.-ja a szlovák a helyett cseh jelleget mutat. A cseh etimológiát azonban kizárja…

1. Szlovák apanévi csn. magyaros írásmódja, a név eredeti formája lehet: a) Petro, amely a szlk. Peter 'Péter' szn. -o végződésű formája {MSzlkCsn:33}, {CsE:Petró}; b) Petrov, amely a szlk. Peter 'Péter' szn. -ov birtokos képzős származéka {MSzlkCsn:93}. Az -ov végződés a…

1. Viseletre v. foglalkozásra (subakészítő, -kereskedő) utaló magyar ragadványnév, vö. m. suba 'bunda; szőrme, prém', ill. 'juh szőrös bőréből készült, palástszerű, bokáig érő ruha, nagykabát'. {RMCsnSz:Suba}, {CsE:Suba}, {NV:84}. 2. A magyarból azonos jelentésben átvett szlk. šuba szóról már a XV.…

A kevés olyan jelenkori magyar csn.-ek egyike, amelyben nincs magánhangzó, hanem – vélhetően a viselőinek forrásközösségből való nemrégi kiszakadása miatt – magyarososdás nélkül megmaradt az eredeti hangalak. a) Legvalószínűbben a szlk. r. Hrk [ɦr̩k]…

A szlovák Spišiak ['spiʃi̯ak] csn. magyaros lejegyzése. Ez a Spiš 'Szepesség' hn.-hez a szlk. -ák képző lágy -iak változatával alkotott lakosnév {SSJ:Spišiak}. A lágy képzővariáns a középszlovák, esetleg az északi nyugatszlovák területre utal {SG:460, 467}. A többi…

A szlovák Lavrinec ~ Laurinec ['lau̯riɲets] csn. magyaros lejegyzése {MSzlkCsn:37}. Ez az azonos alakú, latin eredetű (< lat. Laurentius 'Laurentumból való férfi' > m. Lőrinc) egyházi személynévből lett apanév. L. még Laukó.Megjegyzés: A msh. előtti -av- hangkapcsolat…

A szlovák (esetleg cseh*) Aradský ['aratski:] cs. magyaros lejegyzése. Ez az Arad városnévből szlk.-cs. -ský képzővel képzett lakosnév. Írásváltozatai: Aradszki.  Aradra nem volt jellemző a szlovák lakosság, ugyanakkor a XVIII. sz. közepétől a Bánát északi részére…

A szlk. Šutinský ['ʃucinski:] csn. magyaros lejegyzése. Ez lakosnév egy *Šutin(a/o/e) stb. hn.-ről. Ilyen településnevet nem sikerült adatolni, de külterületi névként előfordul, vö. Šutin bok hegynév. a szlovákiai Pliešovce (m. Tótpelsőc) területén. A helynév a szlk. šuta…

Az azonos alakú szlk.-cs. csn.-re megy vissza. Ez olyan ragadványnév, amely az elnevezett vagyoni helyzetére a jellemző étellel utal, vö. szlk. zvara 'aludttejleves' {SSJ:zvara1}. — Hasonló motivációhoz vö. m. Kiszely ~ Kiszel csn. < szlk. Kyseľ ['kiseʎ] csn. < szlk.…

Az azonos alakú szlk.-cs. csn.-re megy vissza. Ez a szlk.-cs. r. závada 'adósság, kötelezettség' köznévről vett ragadványnév, amely eladósodott, záloggal megterhelt vagyoni helyzetre utal {FNESz:Trencsénzávod}.

Az azonos alakú szlk. csn.-re megy vissza. Ez jellemre utaló ragadványnév (tulajdonságnév), vö. szlk. zvada 'veszekedés, viszály, civakodás' {SSJ:zvada}.

A szlk. Kyta ['kita] csn. magyaros lejegyzése. Ez paraszti foglalkozásra utaló eszköznév, vö. szlk. kyta 'len-, kedercsomó, -kéve; <mértékegység: 24 maroknyi len, kender>' köznév. Kevésbé valószínű, hogy a homonim szlk. kyta 'állati comb' köznév állna a név hátterében.…

A szlk. Kutňanský ['kutɲanski:] csn. magyaros lejegyzése. Ez lakosnév egy egyelőre lokalizálhatatlan *Kutná ~ *Kutné ~ *Kutno stb. hn.-ről*. A helynév a szlk. kút 'sarok, zug' v. cs.-szlk. kutiť 'kutat, feltár (bányát)' szavak származéka lehet.* A feltételezett alaphn.…

A mai szlovákiai névanyagban is kimutatható név, amely németes írásmódja ellenére szlávnak vélhető. A szlovén névként előfordul a Kaveš, amelynek szl. -an képzős származékaként magyarázható a szóban forgó név. Tekintetbe véve a szlk. Kava, Kavec, Kavečka, Kaváč stb.…

A szlovák-cseh Hubáček ['huba:tʃek] apanév magyaros lejegyzése. Ez utóbbi a ragadványnévi eredetű, 'nagyszájú, szájaskodó' értelmű Hubáč (< szlk.-cs. huba 'száj, pofa' + -áč nagyító képző) név -ek kicsinyítő képzős származéka.Hasonló alapon képzett szlovák…

1. A szlovák Križan ['kriʒan] cs. magyaros lejegyzése. Ez a szlk. csn. -an képzővel származott az alábbi alapról: A szlk. kríž 'kereszt' közszóból — Ebben az esetben ragadványnévi vagy jogállási motiváció áll fent, amely feszület viselésére, "szentes"…

Szlovák eredetű lakosnév. Egy Moravce hn.-ből a -ský lakosnévképzővel alkotott Moravský csn. középszlk.-déli keletszlk. ['morau̯ski:] ejtésének magyaros lejegyzése, amelyben az ejtésre utaló Morauszki és az eredeti írásképet őrző Moravszki m. alakváltozatok keverednek.  A névadó hn. elsősorban…

A Zelman a nyugati szláv nyelvekbe (cseh, lengyel, szlovák) került német eredetű csn. A forrása a n. Sellmann, amely vagy a n. Selbmann 'tkp. ön[törvényű] ember', ill. a n. Seltmann 'házas zsellér; bérlő' alakváltozata.Megjegyzés: Nem zárható ki, hogy ez a névforma közvetlenül a…

A szlovák Papuček csn. magyaros lejegyzése. A szlk. papuče 'papucs' szóból az -ek személynévképzővel alkotott, vélhetően a papucskészítő foglalkozásra utaló ragadványnévből. A rokonneveihez vö. szlk. Papuča, Papučiar 'papucskészítő', Papučík; ill. m. Papucs…

A szlovák Medveď csn. magyarosodott írásmódja. A szlk. medveď 'medve' állatnévről vett totemisztikus régi egyéni név lett apanévi használaton keresztül csn.Megjegyzés: A magyarországi szlovákságban gyakori. Ezen kívül a név adott hangalakja és képzőtlen volta is kizárja…

A szlovák Zázrivec csn. magyaros írásmódú alakja. Ez -ec személynévképzős, jellemre utaló ragadványnév a szlk. tájnyelvi zázrivý 'haragos, mérges, dühös' melléknévből. {SSJ:zázrivý}

Szlovák eredetű, -ko kicsinyítő képzővel alkotott apanév:A szlk. Lavrinec ~ Laurinec, ill az ukr. Лаврін /Lavrin/ 'Lőrinc' (< lat. Laurentius 'Laurentumból való férfi' > m. Lőrinc) egyházi név Lav- ~ Lau- rövidüléséből képzett Lavko ~ Lauko csn. középszlk.-déli…