Onomastikion

Vö. szlk. Sabovík ['sabovi:k]. Ez a magyar eredető szlk. nyj. r. sabov ['saboṷ] ’szabó’ foglalkozásnév szlk. -ík {MSzlkCsn:38} kicsinyítő képzővel alkotott származéka. A kicsinyítő képző itt vagy a hasonló foglalkozásúak közül jelöli ki a fiatalabbat, kisebb…

Magyarországi szlovák csn., amelyet más szláv területről nem sikerült adatolni. Szlovák írásmódú alakja: Starenký ['starenki:]. Ez ragadványnév a szlk. starý ’öreg, idős’ mn. bizalmas-kedveskedő (nem szótárazott) starenký ’vén’ formájából.Hasonlóhoz…

Vö. szlk. Hečko ['ɦetʃko], le. Heczko ['xetʃko], ukr. Гечко /Hecsko/ ['ɦetʃko]. Ezek egy Hek- alapnév -ko kicsinyítő képzős származékaként elemezhetők. Ez utóbbi miatt a név kialakulása a szlovák-ukrán területre tehető, a lengyel előfordulások másodlagosak (névdivat,…

A reformkorban és az 1848/49-es forradalom- és szabadságharcban főként irodalmárként szerepet játszó testvérpár Vachott Sándor és Vahot Imre Túróc vármegyei szlovák nemesi családból származott, a nagyapa, Alexander Vachott zólyomi városbíró a Bernolák-féle szlovák szótár…

A cs. Slezák ['sleza:k], szlk. Slezák ['sʎeza:k] csn. magyarosodása {DPnS}. Ezek cs. (szlk.) nyj. Slezák ’sziléziai férfi’ népnévvel azonos lakosnevek. A forrásterületén a csn. Csehországban északtól a délkeleti területig húzódó sávban, Szlovákiában pedig a nyugati…

Uhlárik ['uɦla:rik] alakban nyugatszlovák csn., amely a szlk. uhliar ['uɦʎi̯ar] ~ nyj. uhlár ['uɦla:r] ’szénégető; szenes(ember)’ foglalkozásnév -ik ~ -ík kicsinyítő képzős származéka. Az Uhliar, Uhlár önmagában is létező szlk. csn. {DPnS}, {SSJ},…

Vagy a cs. Dlouhopolský ['dlou̯hopolski:], vagy a szlk. Dlhopolský ['dl̩hopolski:] csn. magyarosodása. Ezek egy ’hosszú mező’ jelentésű helynévhez képzett lakosnevek. Vö. Dlouhé Pole (ma Benešov r.) és Dlouhopolsko Közép-Csehországban (ma Benešov r.), ill. Dlhé Pole (m. r.…

A Štúr [ʃtu:r] szlovák csn. Eredete lehet: 1. Szlk. štúr ’skorpió’ {SSJ}, šťúr ua. {SSMN}, {KSSJ}, mint totemisztikus, állatnévi, vagy (pl. ügyes, jártas; ügyeskedő, hitvány; szúrós, ingerlékeny) jellemre utaló ragadványnév.Vö még. cs. štír ’skorpió; nyj. szalamandra; ügyes, okos ember; hitvány…

A szlk. Závoďan ['za:voɟan] magyarosodása {DPnS}. A szlk. csn. -(i)an képzős lakosnév {MSzlkCsn:128b} egy szlk. Závod, Závoda, Závodie településnévből, a gyakoribb szlk. Závodský ['za:votski:] > m. Závodszky, Závodszki szinonimája* .Ilyen hn. lehet pl. Závod (m.…

A szlk. Škamla ['ʃkamla] csn. magyaros írásmódja {DPnS:Škaml}. Ez a szlk. škamra  ’csipa’ köznév alakváltozata. Mivel a szlk. škamrať  igének a ’pislog, pislákol’ mellett van ’duzzog, morog; könyörög, kérlel’ jelentése is, így…

Vö. szlk. (és cs.) Rozbora ['rozbora] csn. {DPnS}. Ez a szlk. rozboriť {SSJ} ~ cs. rozboříti ’lerombol, feldúl’ szóhoz képzett igei főnév. Jellemre, eseményre, esetleg a lakóhely körülményeire utaló ragadványnév. Hasonló nevek múlt idejű…

Vö. szlk-cs. Pazderka – szlk. ['pazɟerka], cs. ['pazderka] – csn. {DPnS}, amely a szlk. pazder(ie) ’len- v. kendertöret; csepűhulladék, kóc; (len)pozdorja’ {SSJ:pazder}, cs. pazdeří ’ua’ névszóból származik a formailag nőnemű -ka kicsinyítő…

A szlovák Mravík ['mravi:k] csn. magyarosodása. Etimológiája lehet:  1. A szlk. mrav [mrau̯] ’szokás; modor, (jó) illem, (jó) erkölcs’ köznévből szlk. -ík kicsinyítő-személynévképzővel alkott jellemnév. {SSJ:mrav}, {MSzlkCsn:38} 2. A szlk mravec ['mravets]…

Vö. szlk. Očenáš, Otčenáš ['otʃena:ʃ] csn. Ez szavajárási név a szlk. Otče náš … ’Mi atyánk …’ imádságról. {SSJ:otčenáš}. Kicsinyítő képzős származékaa is létezik szlk. csn.-ként: Otčenášek, Očenášek {DPnS:Otčenáš, Očenáš}.

A szlk. Dedinský ['ɟeɟinski:] csn. magyarosodott változata. A magyarban a kemény /d/ ejtés a várható /gy/ helyett az alföldi (bácskai) szlovák-délszláv-magyar kontaktusjelenség eredménye lehet. {CsTsz:Bevezető}A csn. etimológiailag a szlk. dedina ’falu’ közszó szlk.…

A szlk. Ľupták ['ʎupta:k] csn. magyarosodott alakja. Ez utóbbi a szlk. Lipták ['ʎipta:k] csn. Árva vm.-i nyj. formája, azaz a Liptov ~ nyj. Ľuptov ’Liptó’ hn.-ből származó, ’liptói, Liptóról elszármazott’ jelentésű lakosnév. {*}A szlk.-ban létezik a…

A szlovák Kušniar ['kuʃɲi̭ar] csn. magyarosodása, amely a régies szlk. kušnier ['kuʃɲi̭er] ’szűcs’ szó nyj. kušniar ~ kušňar alakjából vett foglalkozásnév. {SSJ:kušnier}, {DPnS:Kušniar} Hasonló nevek m. Kusnár, m. Kusnyer < szlk. Kušnier > n. Kuschner,…

A szlk. Vraško csn. magyarosodása. Ez valamely Vra- kezdetű szn. (vö. szlk. Vratislav) rövidülésének szlk. -ško kicsinyítő képzős apanévi származéka.

A szlk. Traško csn. magyarosodása. Ez valamely Tra- kezdetű szn. (vö. n Trabold {DuFam:ua.}) rövidülésének szlk. -ško kicsinyítő képzős apanévi származéka.

A szlk. Petraško csn. magyarosodása, amely a szlk. Peter 'Péter' szn. (-a kötőhangzós) szlk. -ško kicsinyítő képző apanévi származéka {MSzlkCsn:66}.Megjegyzés: A szlk. Peter és m. Péter szn. az újszövetségi gör. Πέτρος /Petrosz/ szn. helyi…

A szlk. Kraško csn. magyarosodása. Ez valószínűleg a szlk. krása 'szépség' lágyult tövéből képződött (vö. krášliť 'díszít, szépít') képződött a szlk. -ko kicsinyítő képzővel. Ilyenformán a szlk. Krasko (> m. Kraszkó) változata lehet.

A szlk. Hraško csn. magyarosodása, amely a szlk. hrach 'borsó' köznév -ko kicsinyítő képzős származéka {MSzlkCsn:37}.Megjegyzés: A név tovább magyarosodott formája: Raskó.

A szlk. Fraško csn. magyarosodása, amely a szlk. František 'Ferenc' szn. Fra- rövidülésének szlk. -ško kicsinyítő képzős apanévi származéka {MSzlkCsn:66,120b}.Megjegyzés: A szlk. František és m. Ferenc szn. az ol. Francisco 'francia' szentnév helyi változata. Ez Assisi Ferenc…

A szlk. Ďuraško csn. magyarosodása, amely a szlk. nyj. Ďuraj 'György' szn. szlk. -ško összetett kicsinyítő képzős származékának apanévi folytatása {MSzlkCsn:66}.

A szlk. Braško csn. magyarosodása.1. Ez valamely Bra- kezdetű szn. (pl. Branislav, Bratislav) rövidülésének szlk. -ško kicsinyítő képzős apanévi származéka. 2. Esetleg annak a szlk. Blaško [< szlk. Blaž(ej) 'Balázs' + -ko {MSzlkCsn:37}] apanévnek az ejtésváltozata,…