Onomastikion

Vö. szlk. Karkalík ['karkaʎ i:k] csn., amelynek az etimológiája nem tiszta.1. Az -ík kicsinyítő képzőn {MSzlkCsn:38} kívül -al (-aľ) cselekvőnévképzőt {MSzlkCsn:79} is feltételezve, valamint lengyel mintára a szótagképző /r/ > /ar/ hangváltozást megengedve a szlk. kŕkať…

Vö. cs. szlk. le. n. Klement csn., a konkrét nyelv csak egyedi családvizsgálattal állapítható meg. Ezek képzőtlen apanevek a hasonlóan hangzó egyházi szn.-ről, amely a lat. Clēmēns ’szelíd, kíméletes; csendes, nyugodt’ szn. {DuFam:Clemens}, illetve ennek Clēmentīnus…

Vö. ro. Ardelean [arde'le̯an] nyj. [ardʲe'ʎan], Ardeleanu csn., amely a ro. r. Ardeal ’Erdély’ hn.-ből ro. -ean(u) képzővel alkotott lakosnév {ÁMNtSz:233} {DER:ardelean}, ilyenformán a m. Erdélyi csn. megfelelője {CsE:Erdélyi} {RMCsSz:Erdélyi}.A magyarországi szlk.…

Vö. le. Muszyński [mu'ʃɨnskʲi], szlk. Mušinský ['muʃinski:], ukr. Мушинський /musinszkij/ csn. Ezek egy le. Muszyna, szlk. Mušina, ukr. Мушина hn.-hez képzett lakosnevek. Ilyen helynevek a mai lengyel és ukrán területen találhatók. A névadó vélhetően a le.-szlk.…

Magyar lakosnév a Zsolna (szlk. Žilina, n. Sillein) hn.-ről. Írásváltozatai: Zsolnai, Solnai, Solnay. Szlovák megfelelője a Žilinský ['ʒilinski:], amelyből a m. Zsilinszki, Zsilinszky csn. is lett. Magyarországi szlovák névként a névmagyarosításon és a házasságon kívül…

Vö. szlk. Hrivnák ['ɦrivna:k] csn., amelymetaforikus ragadványnév a szlk. hrivnák ’örvös galamb, Columba palumbus’ szóból. A m. Galamb csn. alapját képző szn.-et ’kedves, szelíd’ értelmű belső tulajdonságnévnek vélik {CsE:Galamb}. A szlk. név azonban a…

1. Magyar foglalkozásnév a m. szabó ’ruhakészítő’ fn.-ből. A korai (XIV–XV. sz.-i) csn.-ek esetén egy másik jelentésű foglalkozás-, ill. jogállási név, avagy ugyanilyen szn-re visszamenő képzőtlen apanév is számba vehető: ’adót, bírságot, törvényt,…

Vö. szlk. Tökeszky, Tőkészky, Tőkéská csn.-ek {DPnS}, a m. Tőkéczky ezekből alakulhatott /sz/ > /c/ affrikálódással. A név a szlk.-m. kontaktusjelenségek szép példája: a végződés a szlk. -ský lakosnévképző, az alaptagban ugyanakkor a szlk.-ban ismeretlen m. /ő/ hang…

Vö. or. Виднянский /Vidnyanszkij/, ukr. Виднянський /Vidnyanszkij/, szlk. Vidňanský csn.1. Lakosnév olyan helynevek egyike után,mint az or. Видное /Vidnoje/, ukr. Видне /Vidne/.2. Az orosz források felvetik, hogy egy Виднян /Vidnyan/ szn. birtokos apanévi…

Német csn., vélhetően a n. Harrack csn. alakváltozata. Az irodalom szerint az -ack ~-ach váltakozást mutató n. csn.-ek a szl. -ak (-ák) képzős nevek honosodásai {DuFam:Radach, Radack}. Ehhez vö. cs.-szlk. Harák, le. Harak csn. A képző előtt valószínűleg a n. Harr(e) szn. (utóbb…

A Lehoczki alakváltozatásal együtt a szlk. Lehotský ['leɦotski:] csn. magyaros formája, amely a gyakori szlk. Lehota hn.-ek egyikéből képzett lakosnév. A szlk. lehota (cs. lhota) szó ebben az értelemben szabott időre adott adómentességet jelöl {SSMN:lehota}. Szlovákul ezt a nevet…

Vö. n. (bajor-osztrák) Madl ['ma:dl̩] csn. Lehetséges etimológiái:a) Képzőtlen lakosnév a bajor Madl településnevekből. {DuFam:Madler}b) A településen belüli lakóhelyre utaló ragadványnév a gyakori n. Madel, Mädle stb. dűlőnevekből, amely a kfn. māt…

Vö. cs. Vepřík ['vepr̝i:k] csn.; a jelenkorban nem kimutatható, de a múltban elképzelhető a szlk. Veprík ['vepri:k] és a le. Wieprzyk ['vʲeprɨk] csn. is. Ezek a cs. vepř ’sertés, disznó; ártány, herélt kandisznó’ {ČMS}, szlk. nyj. r. vepor ’ua.’ {SSJ}…

Vö. szlk. Tekvička ['cekvitʃka] csn. {1}, amely a szlk. tekvica ['cekvitsa] ’tök’ szó -ka kicsinyítő képzős származéka. A termesztett növények neve rendszerint foglalkozásnévi értelmű: termesztőt vagy kereskedőt jelöl {RMCsSz:Árpa}. Alakváltozata a Tekvicska, amely…

Szláv lakosnév magyarosodott formája. A névadó település a Morvaország valachiai részének déli szegélyén fekvő Vizovice városka (n. Wisowitz). A lakosnév alapjául szolgáló mn.-hez vö. Vizovické vrchy ’Vizovicei-hegység’. A magyarnak átadó nyelv kérdéses, a jelen…