Onomastikion

Szláv etimológiájú csn., amely azonban a jelenkorban csak a magyarban mutatható ki, így vélhetően a magyarokkal együtt élő szlávsághoz, elsősorban a szlováksághoz köthető. A név alapja a cs.-szlk.-szb.-hv. tvrdota közszó, amely a jelenkori szótárakban nem szerepel, a…

A szlk. Závoďan ['za:voɟan] magyarosodása {DPnS}. A szlk. csn. -(i)an képzős lakosnév {MSzlkCsn:128b} egy szlk. Závod, Závoda, Závodie településnévből, a gyakoribb szlk. Závodský ['za:votski:] > m. Závodszky, Závodszki szinonimája* .Ilyen hn. lehet pl. Závod (m.…

A Švraka a mai telefonkönyvi adatokból nyugati délszláv elterjedtségűnek tűnik. Mivel a szerb-horvátban a švra- szókezdet a svra- változata lehet {SzhMSz:švra}, a csn.-et összekapcsolhatjuk a szb.-hv. svraka ['svrâka] ’szarka (Pica pica)’ állatnévvel…

A szlk. Škamla ['ʃkamla] csn. magyaros írásmódja {DPnS:Škaml}. Ez a szlk. škamra  ’csipa’ köznév alakváltozata. Mivel a szlk. škamrať  igének a ’pislog, pislákol’ mellett van ’duzzog, morog; könyörög, kérlel’ jelentése is, így…

A n. Steger ['ʃte:gɐ] csn. magyarosodása. Ez lehet {DuFam:Steg(e), Steger}:  1. Lakóhelynév (azaz a településen belüli lakóhelyre utaló ragadványnév) az alábbi köznevek egyikéből: a) n. Steg ’gyaloghíd, bürü; kikötőpalló; keskeny út’; b) déln. Stiege…

Vö. szlk. (és cs.) Rozbora ['rozbora] csn. {DPnS}. Ez a szlk. rozboriť {SSJ} ~ cs. rozboříti ’lerombol, feldúl’ szóhoz képzett igei főnév. Jellemre, eseményre, esetleg a lakóhely körülményeire utaló ragadványnév. Hasonló nevek múlt idejű…

Vö. szlk-cs. Pazderka – szlk. ['pazɟerka], cs. ['pazderka] – csn. {DPnS}, amely a szlk. pazder(ie) ’len- v. kendertöret; csepűhulladék, kóc; (len)pozdorja’ {SSJ:pazder}, cs. pazdeří ’ua’ névszóból származik a formailag nőnemű -ka kicsinyítő…

Alakilag szláv csn., azonban szláv megfelelőit a jelenkorban nem lehet kimutatni. Változatai közül a XX. sz.-ban kimutatható a m. Oberschoffsky és a n. (osztrák) Oberschofski {1}. Mindez arra mutat, hogy a magyarba a németből került, így az eredetét a német-szláv együttélési…

A szlovák Mravík ['mravi:k] csn. magyarosodása. Etimológiája lehet:  1. A szlk. mrav [mrau̯] ’szokás; modor, (jó) illem, (jó) erkölcs’ köznévből szlk. -ík kicsinyítő-személynévképzővel alkott jellemnév. {SSJ:mrav}, {MSzlkCsn:38} 2. A szlk mravec ['mravets]…

Vö. szlk. Očenáš, Otčenáš ['otʃena:ʃ] csn. Ez szavajárási név a szlk. Otče náš … ’Mi atyánk …’ imádságról. {SSJ:otčenáš}. Kicsinyítő képzős származékaa is létezik szlk. csn.-ként: Otčenášek, Očenášek {DPnS:Otčenáš, Očenáš}.

L. Dedinszky alatt. — Változatai: Falusy, Falussi, Falussy, Falvassy, Falvai, Falvay, Falvi, Falvy {CsE:Falusi}.

A szlk. Dedinský ['ɟeɟinski:] csn. magyarosodott változata. A magyarban a kemény /d/ ejtés a várható /gy/ helyett az alföldi (bácskai) szlovák-délszláv-magyar kontaktusjelenség eredménye lehet. {CsTsz:Bevezető}A csn. etimológiailag a szlk. dedina ’falu’ közszó szlk.…

Szarvas környéki, alföldi szlovák lakosnévi csn., normalizált szlovák alakja Sénašský ['sɛ:naʃski:] {ĽuNo:Sénaš}. Lakosnévként a Szarvastól délre Orosháza felé eső kisszénási tanyavilágból (szlk. Kišsénaš), estleg Nagyszénásról elszármazottat, oda kapcsolatokkal…

A szlk. Ľupták ['ʎupta:k] csn. magyarosodott alakja. Ez utóbbi a szlk. Lipták ['ʎipta:k] csn. Árva vm.-i nyj. formája, azaz a Liptov ~ nyj. Ľuptov ’Liptó’ hn.-ből származó, ’liptói, Liptóról elszármazott’ jelentésű lakosnév. {*}A szlk.-ban létezik a…

A szlovák Kušniar ['kuʃɲi̭ar] csn. magyarosodása, amely a régies szlk. kušnier ['kuʃɲi̭er] ’szűcs’ szó nyj. kušniar ~ kušňar alakjából vett foglalkozásnév. {SSJ:kušnier}, {DPnS:Kušniar} Hasonló nevek m. Kusnár, m. Kusnyer < szlk. Kušnier > n. Kuschner,…

A szlk. Vraško csn. magyarosodása. Ez valamely Vra- kezdetű szn. (vö. szlk. Vratislav) rövidülésének szlk. -ško kicsinyítő képzős apanévi származéka.

A szlk. Traško csn. magyarosodása. Ez valamely Tra- kezdetű szn. (vö. n Trabold {DuFam:ua.}) rövidülésének szlk. -ško kicsinyítő képzős apanévi származéka.

A szlk. Petraško csn. magyarosodása, amely a szlk. Peter 'Péter' szn. (-a kötőhangzós) szlk. -ško kicsinyítő képző apanévi származéka {MSzlkCsn:66}.Megjegyzés: A szlk. Peter és m. Péter szn. az újszövetségi gör. Πέτρος /Petrosz/ szn. helyi…

A szlk. Kraško csn. magyarosodása. Ez valószínűleg a szlk. krása 'szépség' lágyult tövéből képződött (vö. krášliť 'díszít, szépít') képződött a szlk. -ko kicsinyítő képzővel. Ilyenformán a szlk. Krasko (> m. Kraszkó) változata lehet.

A szlk. Hraško csn. magyarosodása, amely a szlk. hrach 'borsó' köznév -ko kicsinyítő képzős származéka {MSzlkCsn:37}.Megjegyzés: A név tovább magyarosodott formája: Raskó.

A szlk. Fraško csn. magyarosodása, amely a szlk. František 'Ferenc' szn. Fra- rövidülésének szlk. -ško kicsinyítő képzős apanévi származéka {MSzlkCsn:66,120b}.Megjegyzés: A szlk. František és m. Ferenc szn. az ol. Francisco 'francia' szentnév helyi változata. Ez Assisi Ferenc…

A szlk. Ďuraško csn. magyarosodása, amely a szlk. nyj. Ďuraj 'György' szn. szlk. -ško összetett kicsinyítő képzős származékának apanévi folytatása {MSzlkCsn:66}.

A szlk. Braško csn. magyarosodása.1. Ez valamely Bra- kezdetű szn. (pl. Branislav, Bratislav) rövidülésének szlk. -ško kicsinyítő képzős apanévi származéka. 2. Esetleg annak a szlk. Blaško [< szlk. Blaž(ej) 'Balázs' + -ko {MSzlkCsn:37}] apanévnek az ejtésváltozata,…

1. Szlovák csn. magyarorosott formája, az apanévi motivációjú szlk. alapnév lehet: Andraško, amely a m. András szn. szlk. -ko kicsinyítő képzős származéka {MSzlkCsn:37}. Ondraško esetén a szlk. Ondrej 'András' szn. rövidüléséhez -a kötőhangon keresztül…

A mai cseh és szlovák névanyagban Svítil v. Svitil formában mutatható ki. Ez cseh vagy nyugatszlovák cselekvőnév, a szlk. svietiť ~ cs. svítiti 'világít, fénylik' ige -l melléknéviigenév-képzős származéka. Az í-ző tő és a képző elsősorban cseh eredetre utal, de a nyugati…