Onomastikion

Vö. szlk. Polerecký csn. {DPnS}, amely a szlk. Polerieka településről való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, vagy az ott lévő birtokot jelző szlk. -ský képzős lakosnév. A település Turóc vm.-ben volt található, magyar neve a 1899 óta Mezőpatak, azelőtt Poler(j)eka. Ma…

Alakilag szl. névnek tűnik, azonban a jelenkori névtárakból nem mutatható ki. A hv. Mirak (hangsúlyjelöléssel: Mȉrak) ['mîrak] csn. {HJP:mir} vélhetően nem számolható ide, ugyanis a szb.-hv. helyesírás nem különbözteti meg a rövid -ak [ak] (< ősszl. -*ъkъ) és a hosszú…

Vö. szlovák Vrana csn. {DPnS}, k.-morva Vrana csn. E név mögött a szlk., (szlováckói és valašskói) morva nyj. vrana ’varjú; a hordó felső nyílása’ közszó áll {SSJ} {DSM}. A névadás motivációja elsősorban a fekete hajra, szemre, esetleg fekete viseletre való utalás lehet,…

Vö. szlk. Demovič csn. {DPnS}, ill. ukr.-or. Демович csn. A név szlk. -ovič {MSzlkCsn:92b}, ill. ukr. -ович képzős apanév a szl. Demo (Демо) szn.-ből, amely a szlk. Demeter (ukr. Димитрій) vagy a szlk. Demän ~ Damián (ukr. Дем’ян) egyházi szn.…

1. Szlovák csn., amely már csak a mai Magyarország területén mutatható ki. Mai szlovák helyesírás szerinti alakja Benšo {1}. Ez képzőtlen apanév az azonos szlk. személynévből, amely a szlk. Benedikt ’Benedek’ (vagy más Ben- kezdetű) szn. rövidülése szlk. -šo kicsinyítő…

Végső soron n. eredetű, vö. n. Mat(t)heis [ma'tʰai̯s] csn. Ez utóbbi a n. Matthias ’Mátyás’ szn. alakváltozatával azonos képzőtlen apanév {DuFam:Mattheis, Matthias}. A felföldi németek révén kerülhetett a szlk., ill. a m. névkincsbe; a szlk. írásformája Matajs {DPnS}. Az…

1. Magyar csn. a m. bunda ’prémkabát’ közszóból. Jellemző viseletre utaló ragadványnév vagy szűcs értelmű foglalkozásnév lehet. {RMCsSz}   2. Nyugati szl. csn., vö. cs. Bunda, le. Bunda, szlk. Bunda {DPnS}. a) Bun- kezdetű szn.-ek (pl. Buni- ’zajong; lázít’…

Vö. le. Rosa, cs. Rosa, szlk. Rosa {DPnS}, k. szl. Роса (Rosa) csn.  Ez megegyezik a megfelelő szl. rosa, роса ’harmat’ közszóval {SJP} {ČMS} {SSJ} {SzUM}. A névadás motivációja a harmathoz társított valamely metaforikus jelentésen alapulhat pl. m. „gyönge mint a…

Áchim Vö. szlk. Achim ['axim] {DPnS}, n. Achim csn. Képzőtlen apanév a bibliai Joachim (vö. m. Joakim, Joáhim) < héb. יְהוֹיָקִים (Yəhôyaqîm) 'Jahve felemelte' személynévből. Áchim L. András esetén a csn. szlovák eredetű, és a család Békéscsaba első…

Kettős név, az előtag az anya, az utótag az apa vezetékneve. Ezt a névalakot részleges magyarosítási céllal vette fel Zsilinszky Endre Kálmán a vitézi rendbe való 1925. évi felvétele kapcsán {1}. Zsilinszky Vö. szlk. Žilinský ['ʒiʎinski:] csn. {DPnS}, amely a szlk. Žilina…

Vö. szlk. Karkalík ['karkaʎ i:k] csn., amelynek az etimológiája nem tiszta.1. Az -ík kicsinyítő képzőn {MSzlkCsn:38} kívül -al (-aľ) cselekvőnévképzőt {MSzlkCsn:79} is feltételezve, valamint lengyel mintára a szótagképző /r/ > /ar/ hangváltozást megengedve a szlk. kŕkať…

Vö. cs. szlk. le. n. Klement csn., a konkrét nyelv csak egyedi családvizsgálattal állapítható meg. Ezek képzőtlen apanevek a hasonlóan hangzó egyházi szn.-ről, amely a lat. Clēmēns ’szelíd, kíméletes; csendes, nyugodt’ szn. {DuFam:Clemens}, illetve ennek Clēmentīnus…

Vö. ro. Ardelean [arde'le̯an] nyj. [ardʲe'ʎan], Ardeleanu csn., amely a ro. r. Ardeal ’Erdély’ hn.-ből ro. -ean(u) képzővel alkotott lakosnév {ÁMNtSz:233} {DER:ardelean}, ilyenformán a m. Erdélyi csn. megfelelője {CsE:Erdélyi} {RMCsSz:Erdélyi}.A magyarországi szlk.…

Vö. le. Muszyński [mu'ʃɨnskʲi], szlk. Mušinský ['muʃinski:], ukr. Мушинський /musinszkij/ csn. Ezek egy le. Muszyna, szlk. Mušina, ukr. Мушина hn.-hez képzett lakosnevek. Ilyen helynevek a mai lengyel és ukrán területen találhatók. A névadó vélhetően a le.-szlk.…

Magyar lakosnév a Zsolna (szlk. Žilina, n. Sillein) hn.-ről. Írásváltozatai: Zsolnai, Solnai, Solnay. Szlovák megfelelője a Žilinský ['ʒilinski:], amelyből a m. Zsilinszki, Zsilinszky csn. is lett. Magyarországi szlovák névként a névmagyarosításon és a házasságon kívül…

Vö. szlk. Hrivnák ['ɦrivna:k] csn., amelymetaforikus ragadványnév a szlk. hrivnák ’örvös galamb, Columba palumbus’ szóból. A m. Galamb csn. alapját képző szn.-et ’kedves, szelíd’ értelmű belső tulajdonságnévnek vélik {CsE:Galamb}. A szlk. név azonban a…

1. Magyar foglalkozásnév a m. szabó ’ruhakészítő’ fn.-ből. A korai (XIV–XV. sz.-i) csn.-ek esetén egy másik jelentésű foglalkozás-, ill. jogállási név, avagy ugyanilyen szn-re visszamenő képzőtlen apanév is számba vehető: ’adót, bírságot, törvényt,…

Magyar lakosnév a m. Aszód hn.-ek egyikéről (Komárom, Pest vm.) {RMCsSz:Aszódi}. Változata. Aszódy. Magyarországi szlovák vonatkozásban a volt Pest vm.-i Aszód jön szóba, mivel ez a település az Alföldre irányuló szlovák betelepülés köztes állomása volt. Ez esetben a név lehet az azonos értelmű…

1. Talán magyar csn., amelyre az alábbi etimológiák vázolhatók.a) A Spiró (Spira, vagy más hasonló) szn. -i képzős származéka. Az -ói > -ai > -i fejlődéshez vö. Mácsó hn. ~ Mácsa hn. :> Mácsai csn. ~ Mácsi csn. {RMCsSz:Mácsai, Mácsi}. Az -i szerepe apanévképzői…

A szlk. Fúzik ['fu:zik] csn. magyarosodott változata. Ez a csak t. sz.-ban használt szlk. fúzy ’bajusz’ fn. továbbképzése a szn.-képzői funkciójú -ík kicsinyítő képzővel. A t. sz. fúziky forma egyben ’bajszocska’ jelentésű közszó. {SSJ}A m. Bajusz…

Vö. le. Gałda ['gawda] csn., ill. Galda ['galda] csn. A gyakoriságok alapján a cs. és szlk. Galda inkább le. eredetűnek tűnik, mint saját fejleménynek. A csn. a le. Gaweł ’Gál’ szn. Gał rövidülésének {DuFam:Galikowski, Galla(s[sch])} továbbképzése -da kicsinyítő…

Vö. szlk. r. budinský ['buɟinski:] mn. {BSS:buďinskí} és Budinský csn. {DPnS}, amely a Budín ’Buda’ hn.-hez képzett lakosnév, és így a m. Budai ~ Buday csn. (ill. budai mn.) megfelelője. Elméletileg elképzelhető a cseh eredet (vö. budínský ['buɟi:nski:] mn.), de ez a…

Magyar lakosnév a m. Bikszád hn.-ről (Szatmár vm., ro. Bixad, Satu Mare) {RMCsSz:Barkóci}. Változata: Bikszády.Hasonló nevek, amelyek átváltozhattak ilyen alakúvá (és viszont):m. Bikszárdi, Bikszárdy lakosnév < m. Bikszárd hn. (Pozsony vm., szlk. Buková, r. Biksárd)m.…

1. Magyar lakosnév a r. gyakori, de a jelenkorban Erdő hn.-ek egyikéről (Bács, Baranya, Bodrog, Hunyad, Kolozs, Küküllő, Moson, Somogy, Szatmár, Valkó, Veszprém, Zala, Zaránd, Zemplén vm.), vagy az erdő melletti lakóhelyre utal {CsE:Erdei}. Alakváltozata: Erdey.2. Mások szerint a m.…

Magyar lakosnév a szl. eredetű m. Barkóc hn.-ről (Vas vm., szln. Bakovci). NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került {CsE:Barkóczi}, {RMCsSz:Barkóci}. Változatai: Barkóci, Barkóczy, Barkóczay, r. Barkolczi, Barkolczy.