Onomastikion

Képzőtlen m. apanév a m. Bence szn.-ről. Ez a r. m. Bencenc szn. rövidülése, amely pedig a lat. Vincentius (< lat. vincēns ’győző, aki győz’ + -ius mn.-képző) átvétele. Ez utóbbiból származik szintén rövidüléssel a m. Vince szn. is. {CsE:Bencze}, {RMCsSz:Bence}A…

Képzőtlen m. ragadványnév, vagy az azonos alakú r. m. szn-re visszamenő m. apanév. A ragadványnév és a szn. motivációja külső tulajdonság: fekete haj, vagy szem {CsE},{RMCsSz}. Válozata: Bugár (elsősorban az északii nyelvterületen).

Magyar lakosnév a m. Szelény hn.-ről (Hont vm., szlk. Seľany) {RMCsnSz}. NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került.

Magyar lakosnév a gyakori m. Kápolna hn.-ek egyikéről, mint pl. Kápolna (Heves vm.), ill. Alsókápolna (Kis-Küküllõ vm., ro. Căpâlna de Jos), Csicsókápolna (Szolnok-Doboka vm., ro. Căpâlna, Sălaj), Erzsébetkápolna (Pozsony vm., szlk. Kaplna), Feketekápolna (Bihar vm., ro.…

Képzőtlen apanév a lat. Fabianus ’Fabia nemzetségbe tartozó férfi’ cognomenből származó szn.-ekből, vö. m. Fábián, cs.-szlk. Fabian, Fabián, le. Fabian, szb.-hv. Fȁbijān, n. Fabian. Mivel minden nyelven lehet a szn.-ből azonos alakú csn., ezért az eredetét…

Magyar lakosnév valamely m. Pata vagy Pataj hn.-ről, mint pl. Dunapataj (Pest vm.), Pata (ma Patapoklosi r., Somogy vm.), Gyöngyöspata (Heves vm.), Kolozspata (Kolozs vm., ro. Pata), Vágpatta (Nyitra vm., szlk. Pata) {RMCsnSz:Patai}. Alakváltozatai: Patai, Pataji.NB. A magyarországi szlovák…

Képzőtlen m. apanév a m. Gedő szn.-ből, amely a Gedeon egyházi szn. rövidülésének a továbbképzése a m. -ő kicsinyítő képzővel {RMCsnSz}, {MSzlkCsn:3}.A Gedeon szn. bibliai eredetű a héber גִּדְעוֹן (Gidə‛ôn) szn.-re megy vissza. Ennek etimológiája vitatott,…

Vö. szlk. Fabuľa ['fabuʎa], Fabula ['fabula] csn.-ek, amelyek a szlk. Fabian, Fabián ’Fábián’ szn rövidüléséből származnak az -uľa ~ -ula kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:81}. Megjegyzések: A szlovák mellett a kárpátukrán eredet sem zárható ki.A…

Magyar lakosnév a Gulács (Bereg vm.) vagy Nemesgulács (Zala vm.) hn.-ről {RMCsnSz}. Alakváltozatai: Gulácsy, Gulátsi.NB. A magyarországi szlovák névkincsbe házassággal került.

A zömmel Szarvas környékén előforduló magyarországi szlovák csn. normalizált szlk. alakja Ráďanský ['ra:ɟanski:]. Olyan lakosnévről van szó, melynek hn.-i alapja a jelenkori forrásokból nem adatolható. Nagy valószínűséggel a magyarországi Rád falu nevéből származik…

A szlk. neporadzský ['ɲeporatski:] lakosnévből lett csn. magyarosodott formája {PSP:Neporadza}. A lakosnév a szlk Neporadza (m. Neporác, volt Trencsén vm.) település nevéből ered.Mivel a Neporadzský csn. a jelenlegi szlovák névkincsben nem mutatható ki, keletkezése a mai…

Vö. szlk. le. cs. Omasta csn. {DPnS}, amely a szlk., ill. le. nyj. omasta ’zsiradék’ közszóval azonos {SSJ}, {SJP}. A motiváció a m. Zsíros csn.-hez hasonlóan lehet a tehetősebb paraszti életvitel (ti. hogy jut zsiradék a mindennapi ételbe), vagy az azzal való…

Vö. szlk. Dunajský ['dunajski:] csn., amely a szlk. Dunaj ’Duna’ folyónévhez képzett lakosnév, a m. Dunai csn. párhuzama. A Duna mellékéről elszármazottat, azzal a környékkel kapcsolatot tartó személyt jelöl {CsE}, {RMCsnSz}. Alakváltozatok: Dunajszky, Dunaiszky, Dunaiszki.

Vö. szlk.-cs. Krnáč ['kr̩na:tʃ] csn. Ez és a szlk. Krnák ['kr̩na:k], szlk.-cs. Krňák ['kr̩ɲa:k] csn. egy ’satnya’ jelentésű tő* és az -áč, ill. -ák nagyító-rosszalló képző kapcsolata. A névadás motivációja lehet a kis termet, gyenge fizikum, de óvónévi…

A Nobik ['nobʲik] csn. a jelenkorban a lengyel névtárakból mutatható ki, de magyarországi előfordulásai a szlovák etnikumhoz köthetők. Eszerint a név vagy még jelen volt a XVIII. sz.-i szlk. névkincsben, vagy lengyel betelepülő(k)höz köthető. Magyar alakvariánsa a Nóbik,…

A szlk. mirkovský ['mirkou̯ski:] lakosnév {PSP:Mirkovce} magyarosodása: a szlk. -ovský > m. /ouszki/ ~ /ószki/ > /ócki/ adaptáció rendszerszerű, vö. Apatóczky < opatovský <: Opatovce (m. Bajmócapáti v. Végapáti), Vidróczki (Vidrovszky alakban is!) < vydrovský <:…

Vö. szlk. Sabovík ['sabovi:k]. Ez a magyar eredető szlk. nyj. r. sabov ['saboṷ] ’szabó’ foglalkozásnév szlk. -ík {MSzlkCsn:38} kicsinyítő képzővel alkotott származéka. A kicsinyítő képző itt vagy a hasonló foglalkozásúak közül jelöli ki a fiatalabbat, kisebb…

Magyarországi szlovák csn., amelyet más szláv területről nem sikerült adatolni. Szlovák írásmódú alakja: Starenký ['starenki:]. Ez ragadványnév a szlk. starý ’öreg, idős’ mn. bizalmas-kedveskedő (nem szótárazott) starenký ’vén’ formájából.Hasonlóhoz…

A magyar telefonkönyvi adatok alapján elsősorban a Békés megyei szlovák településszerkezettel – ezen belül Szarvas központtal – fedésben lévő csn. Ritkább változata a Kondács, amely a Pest megyei szlovák községekben is kimutatható. A szlovák írásformái: Kondač…

Vö. m. Bélteki, Bélteky csn. Ez a m. Krasznabéltek (Szatmár vm., ma Beltiug, Románia) vagy Nyírbéltek (Szabolcs vm.) hn.-ekből képzett lakosnév. {RMCsnSz:Bélteki}, {FNESz:Krasznabéltek, Nyírbéltek} A szlk. Béltecký, és ennek magyaros Bélteczki, Bélteczky írásmódja – a…

Szláv etimológiájú csn., amely azonban a jelenkorban csak a magyarban mutatható ki, így vélhetően a magyarokkal együtt élő szlávsághoz, elsősorban a szlováksághoz köthető. A név alapja a cs.-szlk.-szb.-hv. tvrdota közszó, amely a jelenkori szótárakban nem szerepel, a…

A szlk. Dedinský ['ɟeɟinski:] csn. magyarosodott változata. A magyarban a kemény /d/ ejtés a várható /gy/ helyett az alföldi (bácskai) szlovák-délszláv-magyar kontaktusjelenség eredménye lehet. {CsTsz:Bevezető}A csn. etimológiailag a szlk. dedina ’falu’ közszó szlk.…

Szarvas környéki, alföldi szlovák lakosnévi csn., normalizált szlovák alakja Sénašský ['sɛ:naʃski:] {ĽuNo:Sénaš}. Lakosnévként a Szarvastól délre Orosháza felé eső kisszénási tanyavilágból (szlk. Kišsénaš), estleg Nagyszénásról elszármazottat, oda kapcsolatokkal…

A mai cseh és szlovák névanyagban Svítil v. Svitil formában mutatható ki. Ez cseh vagy nyugatszlovák cselekvőnév, a szlk. svietiť ~ cs. svítiti 'világít, fénylik' ige -l melléknéviigenév-képzős származéka. Az í-ző tő és a képző elsősorban cseh eredetre utal, de a nyugati…

Szlovák csn., amely a mai névanyagban Horehleď formában mutatható ki (Nyitra, Szered környékén). Szavajárási eredetű, vö. szlk. Hore hľaď!, nyj. Hore hľäď! 'felfelé nézz!'.NB. Az utótag e mgh.-ja a szlovák a helyett cseh jelleget mutat. A cseh etimológiát azonban kizárja…