Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Kerekréti

2021.04.10. 14:13 | LvT | Szólj hozzá!

Igen figyelemre méltó interetnikus fejlődésfolyamatról tanúskodik a Kerekréti család neve. A magyar családnévből kikövetkeztetve a viselőit magyar etnikumúnak vélhetnénk. A valóság azonban az, hogy a Kerekréti család ősei szlovák anyanyelvűek voltak, akik a gömöri rajokkal a Murány [folyó] melletti Mokrá Lúkáról (magyarul: Vizesrét) települtek át Nyíregyházára. A Kerekréti család származáshelyének a 15. századig Kerekrét volt a neve. A falu azonban a 15. században elnéptelenedett, lakossága szétszéledt. A környékről beszivárgó szlovák lakosság azonban megőrizte a község korábbi elnevezését, és hosszú évszázadokon át a származáshelynek többféle elnevezése volt használatban (Kerekrét, Vizesrét, Mokrá Lúka). A nyíregyházi kolonizáció éveiben az innen átköltöző családnak az új lakóhelyen a származáshely archaikusabb változatát adták családnévként. (Lehetséges, hogy ebben része volt magának a Kerekréti családnak is.) Mindenesetre e családnévnek Nyíregyházán való meghonosításával a Kerekréti család egy már nem létező, még a 15. században elnéptelenedett gömöri magyar község nevét őrzi. A szóvá tett példa a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatok egyik tanulságos bizonyítéka.

{TECsK: 157–158 (5:33)}

Jánószky

2021.04.04. 23:21 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: jános iván jánószky jánószki janovský jánovský jánovszky jánovszki janovszky janovszki janóvszky

A Jánószky család tagjairól tudjuk, hogy mindig a vagyonosabb származású családok törzséhez tartoztak. Eredetileg a gömöri Jánovce (Gömörjánosi) [valójában m. Jánosi, ritkábban Rimajánosi a szlk. Rimavské Janovce név alapján] községből kerültek le Békés megyébe, Csabára [Békéscsabára], s onnan Nyíregyházára. 1754-ben [Nyregyházán] az Orosi utcában van házuk és telkük, szállásföldjük helyét a városhatárban a János-bokor őrzi.

{TECsK: 157 (5:32)}

Juhász-Valach

2021.04.04. 18:28 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: juhász ihász névmagyarítás valach

Figyelemre méltó az akkulturációs folyamat a korábbi érkezésű taksás családoknál. Erre a Juhász-Valach család szolgáltat példát. Ők is a már említett Slizskéről (Szelestye, Gömör m.) [valójában szlk. Slizké, m. Szeleste, korábban Szilistye] „szöknek” le Nyíregyházára. Erről a kis gömöri falucskáról tudjuk, hogy eredetileg szlovákok lakták, azonban a valach kolonizáció idején erősen keveredtek rutén-vlach családokkal. Ezek itt intenzív juhászattal foglalkoztak. Ilyen családok sorába tartozhatott a Juhász-Valach család is, akikről Ila Bálint is kimutatta, hogy 1754-ben négy család Nyíregyházára, három pedig Komlósra [Tótkomlósra] távozott. Ma már ezek a családok átmentek a szlovák-magyar nyelvcserén, s családnevükben is csak a Juhász változatot használják.

{TECsK: 157 (5:31)}

Huszárszky

2021.04.04. 16:28 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: huszár huszárik huszárszky huszárszki husár husárek husárik huszárek

Igen szemléletesen mutatkoznak meg az etnikai integrációs folyamatok egy olyan későbbi érkezésű családnál, ahol az etnikai és nyelvi tényezők eltérőek a békésiek és nógrád-gömöriek kultúrájától. Ezt a folyamatot illusztrálja a Huszárszky család példája. Ők észak-zempléni tájakról szakadtak le Nyíregyházára, vallásban is különböztek a már ideérkezett családoktól. A Huszárszky család őse csak a 19. század közepén érkezett ide. Az apa, nagyapa egyszerű szolgalegényként szolgáltak a bokortanyákon lakó evangélikus gazdáknál. Eltérő hitük, nyelvjárásuk ellenére a második vagy harmadik nemzedék már teljesen felszívódott a tirpákság etnikai csoportjába. Átvették a középszlovák nyelvjárást, a szokásokat, legföljebb emlékezéseikben mutathatók ki korábbi származáshelyük folklórelemei. Három nemzedék leforgása alatt ők is kétnyelvűekké váltak. Az integrációs folyamatot jelentősen befolyásolták a beházasodás körülményei.’

{TECsK: 156–157 (5:30)}

István - Števkoviech

2021.04.03. 19:54 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: istván tirpák števkoje števkovie števkoviech trpák névmagyarítás

Nagyjában azonban [az Ilykó családéval] azonos életsorsa volt az István családnak is – a különbség inkább ’időben’ mutatkozott. Az István család ősei már a 18. században lejárogattak az Alföldre aratni, náluk tehát az Alföldre járás már évszázados hagyománnyá vált. A szájhagyományból tudjuk, hogy az aratómunkában való részvételt még a török időkben is gyakorolták. (A népnek ezt az emlékezetét levéltári adatokkal is tudjuk igazolni.) Az István család 1754-ben a gömöri Slizské-ről (Szelistye) [valójában szlk. Slizké, m. Szeleste, korábban Szilistye] ’menekült’ át Nyíregyházára. A régebbi városi összeírásokban igen sokszor Števkoje, Števkoviech formában jelzik a család vezetéknevét. E variánsok főleg Gömörben szokásosak. Azokat, akik ilyen családnevet használtak, a békési gazdák „trpák”-oknak csúfolták.

{TECsK: 156 (5:29)}

Gyucha

2021.04.03. 14:34 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: juraj ďuraj gyucha gyucho ďucha ďucho ducho jucho ďuško juško đuka djuka đurađ névmagyarítás konczos kontzos koncos

Békéscsabai szlk. családnév, amelynek a normalizált szlk. helyesírású alakja Ďucha {ČP:105}. A ritka mai szlovákiai előfordulások (főként Trencsén/Trenčín és Érsekújvár/Nové Zámky környékén) vélhetően Békéscsabáról áttelepülőkhöz köthetők.

A XIX. sz.-ra visszanyúló genealógiai kutatásokból tudható, hogy a korai alakjaiban -o hangzóra végződő formákban fordul elő, pl. Ducho (1804, 1820, 1825), Gyucho (1817, 1834, 1849), az -a végű alakok némileg később jelentkeznek, pl. Ducha (1828, 1873), Diucha (1831, 1836, 1849), Gyucha (1846-tól). A XX. sz. elejéig a m. Konczos (Koncos, Kontzos) csn.-vel kettős vezetéknévként is szerepelt, pl. Gyucho alias Kontzos (1817), Koncos Diucha (1849), Konczos Gyucha (1851, 1871, 1893, 1903). 1934-ben az egyik családtag Gyulafalvi névre magyarosított.

A Gyucha vezetéknevű békéscsabai betelepülők némelyikét az akkor Jelenovo néven is ismert gömöri Susány (szlk. Šušany) községig lehet visszavezetni.

A név eredete bizonytalan, elsősorban az alábbiakra lehet gondolni.

Ilykó

2021.04.02. 22:26 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: jancsó ilykó ilkó iľko ilko jančo ilyojancsó iľojančo

Nézzük meg a gazdanevek mellett egy teljesen vagyontalan, taksás család származástörténetét és családnevének magyarázatát. Választásunk az Ilykó (vagy Ilyojancsó) családra esett. A szóbanforgó családnév az Ilona becenévből alakult. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy szűkebb körben volt ennek a családnak egy bizalmasabb jellegű családneve is: Ilyojancsó, amely azt jelentette, hogy akire ez vonatkozik, az = ’Ilona és Jancsó’ leszármazottja. Hivatalosan az első családi név volt használatban – de a szülők és nagyszülők keresztlevele a második, bizalmasabb használatú családi névre volt kiállítva. E taksás család nem volt régi Nyíregyházán, alig 100 éve, hogy érkeztek. A nagyszülők születési helye a Sáros megyei Vyšná Voľa [m. Felsőszabados] község (Bardejov = Bártfa melletti falucska). A nagyszülők a múlt század közepén mint szezonmunkára járó aratók látogattak el Nyíregyházára. Időközben annyira ideszoktak, hogy már télre se tértek vissza korábbi lakóhelyükre, s valamelyik tirpák gazda házában otthont teremtettek maguknak. A [XX.] század közepe óta már a negyedik nemzedék lakja a várost. Frissebb értesülésnél fogva a taksás családokban a szlovák nyelv volt csaknem napjainkig az anyanyelv. Az iskolákban azonban lassan kétnyelvűekké váltak s a [1977-ben aktív] mai nemzedék mind a két nyelvet elég hibátlanul beszéli.

{TECsK: 155–156 (5:28)}

Greksza

2021.04.02. 18:53 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gregor csorba greksza grexa greksa grekša štrba

Vannak családok, akik névcserén mennek keresztül, s vannak olyanok is, akik a régi nevüket az új lakóhelyükön is megőrzik, sőt terjesztik. Ilyennek találjuk a Štrba (Tátra alatti Csorba község)-ből érkező Greksza család vándorútját és sorsát. Tudjuk, hogy a 18. század első felében Štrbáról is útra kelnek kisebb rajok az Alföld felé. Néhányan el is érték Csabát [Békéscsabát]. Ezek az első rajok évenként legalább egyszer tartották a kapcsolatot az otthon maradottakkal. Egy ilyen megözvegyült anya is útra eredt Békéscsabára szakadt rokonai után, s magával vitte két kiskorú fiát is. Útközben elérték Nyíregyházát, s valahogy itt rekedtek – nem jutottak el Csabára. Az özvegy itt Nyíregyházán nevelte fel két kiskorú árváját, s ezekkel kiszélesedett a város lakossága. Ma már igen sok ilyen nevű család van Nyíregyházán, Csabán és a Tátra alatti Štrbán.

{TECsK: 155 (5:27)}

Szájer

2020.12.04. 13:38 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: szájer saier säer

A n. Saier csn. magyaros írásformája, ez utóbbi pedig a n. Säer ’vetőmunkás, vető ember’ fn. és csn. alemann nyj. alakja. Ilyenformán földművesre utaló foglalkozásnévről van szó. {1}

Manzheley

2020.12.04. 13:01 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: manzheley manzselej

A napi hírekben gyakorivá lett Manzheley vezetéknév az orosz Манжелей (Manzselej) csn. latin betűs átírása {1}. A csn. korai viselőit a XV–XVI. sz.-i pszkovi papság köréből lehet adatolni {2}. 

1. A továbbképzett or. Манжелейевский (Manzselejevszkij) és Мандзелейевский (Mandzelejevszkij) csn.-ek nyilvánvalóan összekapcsolhatónak tűnnek úgy, hogy a dz-s alak lehet az elsődleges, amelyhez utóbb fejlődött ki az orosz ajak számára egyszerűbb zs-s ejtésű forma. A dz-s változat belorusz, ill. ukrán közvetítéssel a lengyelből eredhet; ilyen le. dz ~ or. ж (zs) megfelelést analógiaként sok eset támogat, mint pl. le. miedza ~ or. межа (mezsa) ’mezsgye, határ(vonal)’. 

A név szl. -ej kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:89,97} alakulhatott egy *Mandel alapnévből, a dz-s ejtés a lágy d (azaz gy) hang lengyelben (vagy beloruszban) szokásos ún. dzekálós ejtéséből származhat, vö. le. miedź, belorusz медзь (medz) ~ or. медь (megy), szlk. meď ’réz’. Az alapnév eredete lehet {DuFam:Mandel}:

  • az azonos eredetű n. Mandel szóból származó cs. mandel, szlk. mandeľ, óle. mandel (mai le. mendel) ’15 (kéve); kepe, (gabona)kereszt’ fn.
  • a héber עִמָּנוּאֵל (ʿImmānûʾēl ’velünk az Isten’ > n. Immanuel, m. Emánuel) szn. köznapi jiddis formája
  • a n. Mantel ’köpeny, kabát’ fn. korábbi Mandel alakja 
  • a germ.*mannz ~ *man(n)ô ’(szabad) ember, férfi, harcos’ tagot tartalmazó kéttagú germán személynevek (pl. Manhart, Hermann) rövidült n. formájának továbbképzése n. -(e)l kicsinyítő képzővel és szervetlen -d hang beszúrásával
  • esetleg a n. Mandel ’mandula’ szóval azonos n. foglalkozásnév
  • kis valószínűséggel a Mandel,  ill. Mandeln alakú n. hn.-ekkel azonos n. képzőtlen lakosnév 

Hasonló le. csn.-ek: Mandzel, Mandzelewska, Mandzeliński, Mandzelowski, Mandziej, Mandżejewski; Mendzel, Mendzela, Mendzelewski, Mendzelowski; ill. Mandel, Mandela; Mendel, Mendela, Mendelawska stb.

2. Nem valószínű a cs.-szlk. manžel ’férj’ fn.-vel való összefüggés, mivel ez viszonylag fiatal alakváltozat, amely l : n > n : l hangátvetéssel keletkezett a korábbi malžen formából. A szó hangátvetés nélküli alakjában szerepel a lengyelben (małżonek), az oroszban (малжонки / malzsonki ’házastársak’). A fiatal, nyugati szláv hangátvetéses forma így nem  magyarázhatja meg a XV–XVI. sz.-i orosz neveket. 

Gutyán

2020.11.14. 18:33 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: guta aszódszky galgaguta csővár gutyan guťan csuvarszki csuvarszky csuvárszki csuvárszky čuvarský čuvársky

Igen hosszantartó és néha két vagy három nemzedékre kinyúló vándorlásnak látszik egyik-másik népes jobbágycsalád útja. Ilyennek találjuk pl. a Gutyán család útját. Valószínűnek tartjuk, hogy valamelyik északi megyéből – mint örökös jobbágyok – már a 18. század elején útrakelnek, érintik Nógrád és Pest megyét. Itt Gután (Galgagutára gondolunk) megpihennek, s talán az öregek meg is fogódznak. A fiatalabbak azonban, amikor újabb lehetőség mutatkozik Békésben vagy a Bácskában, továbbmennek. Mintha ki is alakulna valamilyen gyakorlat, hogy a fiatalabb nemzedék tovább vándorol: az öregek pedig maradnak! A Csabára [Békéscsabára] érkezők felveszik a Gutyán nevet – minthogy Gutáról érkeztek. Egy nemzedék elmúltával a fiatalok újra továbbmennek, de most már viszik magukkal a Gutyán nevet. Így szóródik szét a Gutyán név Pest környékén,  Békés megyében és végül Nyíregyházán.

{TECsK: 154–155 (5:26)}

Gerlicky-Szuchács

2020.11.14. 16:29 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: száraz gerlicky gerlicki gerliczky gerliczki szuchács szuhács gerliczy gerlice kötélalj kölbös žinka kebľovka gerlistye

Igen tanulságos a Gerlicky-Szuchács származása és családnevének sorsa. A mai Gerlicky családok őseit a 18. században Hrlicén [helyesen: Hrlicán] (magy. Gerlice, Gömör m.) Szuchács néven tartják nyilván az urbáriumok. A hagyomány szerint főleg fuvarozásból tartották fenn magukat. Sokat járták a városokat, valamennyi Szuchács világlátott embernek bizonyult. Amikor Petrikovics János toborzó útján eljutott Gömörbe, Károlyi pátensével ők is megismerkedtek. El is határozták, hogy csöndesen elhagyják falujukat és Nyíregyházára „szöknek”. Elhatározásukat rövidesen tett követte. Távozásukat az uradalom is kivizsgálta és aktázta.

A Nyíregyházára költöző élelmes Szuchács testvérek, közös gazdálkodást vezetve néhány év alatt, tekintélyes vagyon birtokába jutottak. Mikor felezésre került a sor, 1782-ben 20 ökrük, 10 tehenük, 15 lovuk, 200 juhuk és 4 kötélalj szállásföld volt a birtokukban. Az osztozkodás után az idősebbik bekapcsolódott a város ügyeinek az irányításába. 1802-ben ő vezette a város ügyeit és Miskolczi Mátyás főjegyző hathatós támogatásával keresztülvitték a város első örökváltsági akcióját a Gerliczky-Szuchács [sic!] család leszármazottai ma is élnek a bokortanyákon.

{TECsK: 153–154 (5:25)}

Gulyás

2020.11.01. 22:57 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gulyás juhász ihász kondás sluka szluka

A Gulyás család eredetét a Gömör megyei Slizskéről [helyesen: Slizké] (magy. Szelistye [helyesen: Szeleste, korábban: Szilistye] veszi. E különben jóhangzású magyar családnévben nem kell közvetlenül etnikai származást is látni. Az északi szlovák megyékből még a századforduló éveiben is igen sokszor láttunk levándorló, szolgálatot kereső szlovák szolgalegényeket, cselédlányokat, pásztorokat. Ezeket az alföldi, s főleg az élelmes tirpák gazdák szívesen alkalmazták. Hivatalos ellenőrzés, összeírások alkalmából sokszor megtörtént, hogy a gazda, ha ismeretlen pásztort fogadott állataihoz, nem tudta megmondani a nála szolgálatban álló cselédje, pásztora vezetéknevét. (Legföljebb keresztnevét.) Ilyenkor az ellenőrző közegek a bediktált keresztnévhez sokszor a ’foglalkozásnevet’ (Juhász, Gulyás, Kondás stb.) iratták be a papírokba. Másutt is előfordult, hogy a tanyákon szolgáló szlovák pásztorok, cselédek jó magyar vezetéknévvel íródtak be a névjegyzékbe. Ez történt pl. Szluka Tamás esetében is, akit az egyik összeírásban Kondás névvel láttak el az összeíró közegek.  

{TECsK: 153 (5:24)}

Gazso

2020.11.01. 20:58 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gáspár gazsó gazso gažo gašpar repište repistye

A régebben jobban ismert Gazso család tagjai a Bars megyei Repištéről szóródtak el az alföldi szlovák településű falvakban és városokban. Megtaláljuk őket Szarvason, Berényben [Mezőberényben], Csabán [Békéscsabán] és Nyíregyházán is. A Gazso családnév a Gáspár keresztnévnek becézett származékából alakult. A városhatárban egy régi legelő és tanyahely mint határnév őrzi emlékét (Gazsóu̯ka). 

{TECsK: 153 (5:23)}

Gál, Gallo, Gálik, Galád

2020.11.01. 13:56 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gallo gál galló galád galó gálik galát galáth galo gaľo taksás krasko poprocs poproč gócs gočovo kraskovo karaszkó

A tanyai és a városban lakó tirpák családok közt gyakran találkozunk a Gál, Gallo, Gálik, Galát és Galád nevekkel. Valamennyi változat visszavezethető a Gábor, Gábriel keresztnévre, illetve annak becézett továbbképzésére. 

A Gál családról tudjuk, hogy az a Gočovo (magy. Gócs, Gömör m.) községből származott le Nyíregyházára

A Gallo-ék mint évről évre lejáró aratómunkások, szintén Gömörből, kb. a 19. század közepén „maradtak vissza” és úgy vetették meg a lábukat a városszéli homokon (Poproč, [m. Gömörhegyvég, korábban Poprocs]). 

A Gálik családról tudjuk, hogy az a Gömör megyei Kraskovo-ról [m. Karaszkó] járt le aratni, egyikük sokat látogatta a nyíregyházi vásárokat is, mígcsak egyszer végleg ittfelejtette magát. 

A Galád családról tudjuk, hogy annak egyik tagja a Nógrád megyei Tomášovcéból [m. Losonctamási], míg a másik atyafia a szomszédos Točnicáról [m. Tósár] jött városi polgárnak. Az első éveket szolgálatban töltötte, később beházasodott egy itteni „taksás” családba és végleg ittmaradt. 

{TECsK: 152 (5:22)}

Figura, Trsztyánszky

2020.10.31. 23:47 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: figura trsztyánszky trstiansky nádassy

A ma élő tirpák családokból csak igen kevesen tudják már, hogy a Figura családnév alatt a tirpák családok egyik legnépesebb és legvagyonosabb tagját, a Trsztyánszky-akat (akik későbben Nádassy-ra magyarosítottak) kell érteni. A békési névjegyzékben szereplő Figura név alatt is ezt a családot kell keresni. Ez a körülmény felveti azt a kérdést, miért nem élnek és szerepelnek e nemesek saját nevükkel? Bizonyára megvolt az okuk rá. 

{TECsK: 152 (5:21)}

Gyuris, Gyureskó, Gyurjan

2020.10.31. 21:50 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: gyuris gyuraskó gyureskó gyuriskó gyurjan gyurján gyuran gyurán ďuriš ďureško ďuriško ďurian ďuran ďuraško

A Gyuris család származás tekintetében szintén a vagyonosabb békési jobbágygazdák sorába tartozott. Tagjaikat azonban megtaláljuk Csabán [Békéscsabán], Szarvason, Komlóson [Tótkomlóson], Nagylakon (Romániában), s Nyíregyházán is. Családnevük a szlovák Gyuraj (György) keresztnévnek becézett formájából alakult. Rendkívül igénytelen, de szorgalmas és takarékos tagjai voltak.

Ugyanennek a keresztnévnek a becézett formájából alakultak a többi, Nyíregyházán is igen gyakori Gyuresko, Gyurjan családnevek.

{TECsK: 151–152 (5:20)}

Duljanszky

2020.10.31. 18:48 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: dula gyula duljanszky duljánszki duliansky doliansky doljánszki doljánszky dolánszki dolánszky doľany dolyán

A békési családok sorában a Duljanszky család helyzete igen érdekes. Eredetileg valamikor ők is Csabán [Békéscsabán] laktak, de a családfő – Gyulára való házasodásával – kiszakadt a csabai családok közösségéből. Igen tanulságos, hogy amikor Nyíregyházára költöztek, az összeírásokban, az anyakönyvekben is egyöntetűen származáshelye szerint Duljanszky (= Gyulai)-nak nevezi mindenki.

{TECsK: 151 (5:19)}

Celovszky-Turcsán

2020.10.25. 17:15 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: turcsán cselovszki cselovszky celovszky celovszki čelovský turčan csall cselfalva cselej túróc čelovce čeľovce turiec

A nógrádi és gömöri családok szimbiózisát példázza a Celovszky-Turcsán család, akik minden valószínűség szerint Petrikovics János pótlólagos toborzása nyomán határozták el magukat az átköltözésre. Ennek valószínűségét igazolja az is, hogy a szállásföldjüket a Pázsitok peremén kapták, tehát jóval kijjebb, mint a békési „foglalók”.

{TECsK: 151 (5:18)}    

Cirják

2020.10.25. 12:11 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: cirill kirill szirák cirák cirjék cirják szirják czirják czirjék

A tirpák családok közt voltak olyanok is, akik a „valach kolonializáció” ivadékainak mondhatók. Erre bizonyíték a Cirják család neve. Családnevük az ukrán-valach Cyril keresztnévből formálódott. Mai életformájukban teljesen átvették a tirpák földművelés, földszeretet minden hagyományát, s teljesen felszívódtak a „tirpák” népcsoportba.

{TECsK: 151 (5:17)}

Cinkotszky

2020.10.25. 00:08 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: cinkota cinkotszky cinkotszki cinkotský czinkóczky czinkóczki czinkócz

A Bánszky családhoz hasonlóan hosszú vándorutat tettek meg az Alföldön a – valamikor szintén jónevű és vagyonos – Cinkotszky család tagjai. Valahonnan Észak-Gömörből, egy juhtenyésztéséről híres faluból indultak útnak. Nem menekültek, csak hajtották maguk előtt a juhot, mindig arra, amerre jó legelő ígérkezett. Így értek el Cinkotára. A pesti vásárban eladták a juhot és házat-telket vásároltak. Megpróbáltak gazdálkodni. Azonban a juhászathoz szokott életformájuk nem hagyta őket nyugodni, s újra továbbmentek. Lejutottak Szarvasra. Itt is inkább csak juhtartásból éltek. 1754-ben Szarvast is elhagyták, s átmentek Nyíregyházára. Közben megöregedtek és abbahagyták a juhászatot. A nevük elárulta, hogy valamikor Cinkotáról jöttek. A hagyomány szerint a leszármazottaik még évtizedekig tartották a rokoni és baráti kapcsolatokat a korábbi lakóhelyükkel. Ma már a család – férfiágon – kihalt, csak emlékük él az idősebb gazdák között.

{TECsK: 150–151 (5:16)}

Brtka

2020.10.24. 23:06 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: brtka brťka sonkolyos

A jónevű és vagyonos családok mellett nem hallgathatjuk el a szegényebb sorsúakat sem. Számban és népszerűségben igen kedvelt volt a tirpákok sorában a Brtka család. Gömörből származtak le az Alföldre, leszármazottaikat meg lehetett találni úgy Csabán [Békéscsabán], Szarvason, a Bácskában, Vajdaságban, mint Nyíregyházán. Ügyes fúró-faragó, ácsmunkához, barkácsoláshoz értő, élelmes munkás népek voltak. A hagyomány szerint őseik valamikor sonkolyos mesterséget folytattak, ezért szóródtak szét az egész Alföldön, még a magyar falvakban is. 

{TECsK: 150 (5:15)}

Bogár

2020.10.24. 22:01 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bogár bugár lipovec

A Bogár (az összeírásokban és az anyakönyvekben sokszor Bugár) családnévnek régebben szintén jó zengése volt. Őseik a Gömör megyei Lipovecről (Gömörlipóc) kerültek le Csabára [Békéscsabára], onnan Komlósra [Tótkomlósra], s végül Nyíregyházára.

{TECsK: 150 (5:14)}

Bencs, Bencsik

2020.10.24. 21:27 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: bencsik bencs bencsó benč benčík benčo

Ugyancsak a Benedek névből alakult a Bencs és Bencsik családnév is. Ez a család is Nógrádból jutott le előbb Csabára [Békéscsabára], onnan Szarvasra, s legvégül Petrikoviccsal Nyíregyházára. Tagjaik kezdettől fogva jónevű gazdák voltak, értettek a vagyonszerzéshez.

{TECsK: 150 (5:13)}

Benkó, Benke, Benkő, Benka

2020.10.24. 16:16 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: benedek benkő benjámin benkó benko benke benkei benkey benka beňka beńka beńko

A Benedek keresztnévből fejlődött a Benkó, Benke, Benkei és Benkő családnév. A Nógrád megyei szlovák és palóc családok körében igen gyakori családnév. Viselőiket nem is igen lehet etnikailag megkülönböztetni. Forrásaink szerint e családnevek viselői sem származtak ugyanazon helységből. A Benkó család egyik őse a Nógrád megyei Senné [m. Nógrádszenna] községből került le Szarvasra, s onnan Petrikovics János hívása révén Nyíregyházára. Egy másik ág (Benke) a Gömör megyei Hostišovcéról (Gesztes) jött le az Alföldre. Idők folyamán a családok egyik ága elmagyarosodott és a nevét Benkőnek kezdte írni. A hagyomány szerint egyes tagjaik ügyes mesteremberek, vásárokat látogató kereskedők voltak. Kitűnően értettek a bőrcserzéshez, készítményeiket külföldi cégek is szívesen vásárolták. Voltak köztük olyanok is, akik rézművességgel foglalkoztak, ez Nyíregyházán igen kifizetődő mesterség volt. Évtizedek során tekintélyes vagyont gyűjtöttek össze, s ennélfogva a város vezetésében is komoly szerepet játszottak. Egyik leszármazottjuk, Benkő István 8 éven át a város főbírói tisztségét is viselte. Az ő ideje alatt harcolta ki a város az örökváltságot. 

{TECsK: 149 (5:12)}

süti beállítások módosítása