Onomastikion

Igen körülményesnek és problematikusnak tartjuk a Sajben család nevének magyarázatát. Ha a családnév csak Nyíregyházán fordulna elő – még valahogy a német nyelvből meg is tudnánk fejteni. De minthogy ezt a családnevet megtaláljuk nemcsak az alföldi szlovák telepeken, de magában Nógrád megyében is,…

A Békésből érkező Sulyán családról tudjuk, hogy kezdettől fogva vezető szerepet játszottak. Egyik ősük szegénysorsú szolgalegényként indult útnak a Nógrád megyei Sulya [m. Süllye, szlk. Šuľa] községből. Rövid, néhányéves csabai [békéscsabai] és szarvasi tartózkodás után – mint ügyes, kupeckodó,…

A mai Skolnyik családnak régebben kettős neve volt, sokan csak Válykó vagy Valykovec néven ismerték őket. Ez a második név árulta el korábbi származáshelyüket. A család eredetileg a nógrádi Vaľkovo (magyarul Válykó, ma České Brezovo / Csehberek része) községből indult, s 1717-ben már Csabára…

A gömöri származású családok egyik legtekintélyesebb tagja volt a Racskó-ék családja. Ők is Repistyéről [valójában szlk. Repištia / m. Gömörrépás, ma Ratková / Ratkó r.] indultak el. Ez a kis, viszonylag jelentéktelen szlovák falucska szinte ontotta magából a rajokat. Tudjuk, hogy a 19. század…

A Pokoracky család igen körülményes vándorlást tett az Alföldön. Anyakönyvi feljegyzések szerint a Gömör megyei [Vyšná] Pokoradzból (magy. Felsőpokorágy) indultak el az Ipoly mentén (talán azért is, hogy megtévesszék az utánuk nyomozó hatóságokat), míg el nem értek a Nógrád megyei Bánkra, ahol…

A törzsökös tirpák gazdacsaládok egyik legjellegzetesebbike a Pápai család volt. Eredetileg a Felső-Garam mentéről származtak, onnan húzódtak fokozatosan délebbre, majd a 18. század húszas éveiben Csabára [Békéscsabára] és Szarvasra. Régi nevük: Zrak volt, ezzel a névvel szerepelnek a Békés megyei…

A gazda és zsellér családok mellett valamikor igen fontos szerepet játszottak a város társadalmában az iparosok is. Így mindjárt az áttelepülés első évtizedeiben iparos családok irányítják a városi közigazgatást. Ezeknek többsége szintén bevándorló volt. Így pl. a Pál családról tudjuk, hogy mint…

Népes tirpák családok sorába tartoztak a Merkovszky család tagjai is. A Nyíregyházán megjelenő ősük a Sáros megyei Mirkovce (magy. Mérk) községből származott. Fiatal legényként érkezett, s alkalmi munkákat vállalt a tanyai gazdáknál. Mint csinos legény rövidesen benősült egy itteni, visszamaradt…

A Moravszkyak családneve is igen ismert a tirpák tanyákon. Ők is Békésből jöttek. Eredetileg a Hont megyei Hontianske Moravce (magy. Egyház- és Apátmarót) kerültek le először Aszódra, majd onnan Csabára [Békéscsaba] és Szarvasra. 1754-ben két testvércsalád jött át Nyíregyházára. Igen élelmesek és…

A Márföldi család neve nagyjából azonos a már tárgyalt Kerekréti családnév történetével. A két családnév között csak az a különbség, hogy a Márföldiek esetén ismerjük a korábbi, szlovák családi nevüket. A tirpákok egymás közt a Márföldi nevet tirpák nyelven folytatott beszélgetés során Marfécky-nek…

Gyakori és népes családnak számított a tirpák tanyákon a Mackó családnév. Igen gyakori ez a családnév Gömörben is. A gömöri néphagyomány szerint a Mátyás névből származik, ennek becézett alakjából vált kedvenc családnévvé. A gömöri palócok szerint a Mátyás nevet  az igazságos király iránti…

Igen tekintélyes és „rangos” család volt a Markó család is. Soraikból került ki a Békés megyéből érkező telepesek első bírója: Markó György. A hagyomány igazságos és derék embernek tartotta. Szarvasról került Nyíregyházára. Szállásföldjét a [ma Nagycserkesz külterületi részét képező] Markó-bokorban…

A nyíregyházi tirpák családok közt igen szép számmal voltak képviselve a Lehocky-ak. Úgy látjuk, hogy nem is származtak egy helyről, mert voltak közöttük vagyonosabb és szegényebb családok is. Az első tagjaik a Zólyom megyei Lehotáról [feltételezhetően a mai Dolná Lehotáról (utóbb m. Alsószabadi)…

A Kovács családnévről már korábban említést tettünk. Itt csak azt tartjuk szükségesnek szóvá tenni, hogy a Békés megyei névjegyzékben lévő nob. [nobilis ’nemes’] Zeman András azonos azzal a Kovács Andrással, aki az 1754-es összeírásban a Csabai utcában lakik. Ugyanőt 1759-ben újra Zemian Andrásként…

A Kósa családról tudjuk, hogy az a palóc–szlovák nyelvhatáron – de másfelé is – igen elterjedt családnév. A régi gömöri tizedlajstromokból, úgy magyar, mint szlovák falvakból egyaránt ki tudjuk őket mutatni. A nyíregyházi Kósa család a Nógrád megyei Pravica (magy. Paróca) községből átköltözött előbb…

Érdekes az is, amit a valamikor igen tevékeny Koleszár családról tudunk. Az újratelepítés éveiből két Koleszár családról van tudomásunk. Az egyikről tudjuk, hogy a Gömör megyei Petrovo-ból (magy. Pétermányról) mint ügyeskezű kerékgyártó mester költözött át Nyíregyházára. Készítményeivel ellátogatott…

Az alföldi szlovák kolonizáció történetéhez igen értékes adatokat szolgálhatnak az olyan családnevek, mint amilyen a Kiskerecký [szlk. Kiškerecký, m. Kiskerecky] család neve. A kevésbé tájékozottak nem is hinnék el, hogy a fenti családnévben Kiskőrös nevét kell keresni. E családnév keletkezését és…

Igen figyelemre méltó interetnikus fejlődésfolyamatról tanúskodik a Kerekréti család neve. A magyar családnévből kikövetkeztetve a viselőit magyar etnikumúnak vélhetnénk. A valóság azonban az, hogy a Kerekréti család ősei szlovák anyanyelvűek voltak, akik a gömöri rajokkal a Murány [folyó] melletti…

A Jánószky család tagjairól tudjuk, hogy mindig a vagyonosabb származású családok törzséhez tartoztak. Eredetileg a gömöri Jánovce (Gömörjánosi) [valójában m. Jánosi, ritkábban Rimajánosi a szlk. Rimavské Janovce név alapján] községből kerültek le Békés megyébe, Csabára [Békéscsabára], s onnan…

Figyelemre méltó az akkulturációs folyamat a korábbi érkezésű taksás családoknál. Erre a Juhász-Valach család szolgáltat példát. Ők is a már említett Slizskéről (Szelestye, Gömör m.) [valójában szlk. Slizké, m. Szeleste, korábban Szilistye] „szöknek” le Nyíregyházára. Erről a kis gömöri falucskáról…

Igen szemléletesen mutatkoznak meg az etnikai integrációs folyamatok egy olyan későbbi érkezésű családnál, ahol az etnikai és nyelvi tényezők eltérőek a békésiek és nógrád-gömöriek kultúrájától. Ezt a folyamatot illusztrálja a Huszárszky család példája. Ők észak-zempléni tájakról szakadtak le…

Nagyjában azonban [az Ilykó családéval] azonos életsorsa volt az István családnak is – a különbség inkább ’időben’ mutatkozott. Az István család ősei már a 18. században lejárogattak az Alföldre aratni, náluk tehát az Alföldre járás már évszázados hagyománnyá vált. A szájhagyományból tudjuk, hogy az…

Békéscsabai szlk. családnév, amelynek a normalizált szlk. helyesírású alakja Ďucha {ČP:105}. A ritka mai szlovákiai előfordulások (főként Trencsén/Trenčín és Érsekújvár/Nové Zámky környékén) vélhetően Békéscsabáról áttelepülőkhöz köthetők. A XIX. sz.-ra visszanyúló genealógiai kutatásokból tudható,…

Nézzük meg a gazdanevek mellett egy teljesen vagyontalan, taksás család származástörténetét és családnevének magyarázatát. Választásunk az Ilykó (vagy Ilyojancsó) családra esett. A szóbanforgó családnév az Ilona becenévből alakult. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy szűkebb körben volt ennek a…

Vannak családok, akik névcserén mennek keresztül, s vannak olyanok is, akik a régi nevüket az új lakóhelyükön is megőrzik, sőt terjesztik. Ilyennek találjuk a Štrba (Tátra alatti Csorba község)-ből érkező Greksza család vándorútját és sorsát. Tudjuk, hogy a 18. század első felében Štrbáról is útra…