Onomastikion

Vö. szlk. Tökeszky, Tőkészky, Tőkéská csn.-ek {DPnS}, a m. Tőkéczky ezekből alakulhatott /sz/ > /c/ affrikálódással. A név a szlk.-m. kontaktusjelenségek szép példája: a végződés a szlk. -ský lakosnévképző, az alaptagban ugyanakkor a szlk.-ban ismeretlen m. /ő/ hang…

Vö. or. Виднянский /Vidnyanszkij/, ukr. Виднянський /Vidnyanszkij/, szlk. Vidňanský csn.1. Lakosnév olyan helynevek egyike után,mint az or. Видное /Vidnoje/, ukr. Видне /Vidne/.2. Az orosz források felvetik, hogy egy Виднян /Vidnyan/ szn. birtokos apanévi…

A Lehoczki alakváltozatásal együtt a szlk. Lehotský ['leɦotski:] csn. magyaros formája, amely a gyakori szlk. Lehota hn.-ek egyikéből képzett lakosnév. A szlk. lehota (cs. lhota) szó ebben az értelemben szabott időre adott adómentességet jelöl {SSMN:lehota}. Szlovákul ezt a nevet…

Vö. szlk. Tekvička ['cekvitʃka] csn. {1}, amely a szlk. tekvica ['cekvitsa] ’tök’ szó -ka kicsinyítő képzős származéka. A termesztett növények neve rendszerint foglalkozásnévi értelmű: termesztőt vagy kereskedőt jelöl {RMCsSz:Árpa}. Alakváltozata a Tekvicska, amely…

A csn. nyilvánvalóan szlk., normalizált írásmódja Sapuček. Vélhetően ragadványnév a szlk. sapuť ’<űrmérték> pozsonyi mérő, két véka, 50–60 l; ilyen méretű fa- vagy vesszőedény, szapu’ fn. {BSS} szlk. -ček kicsinyítő képzős {MSzlkCsn:42}…

A szlk. vagy cs. Černoch ['tʃernox] csn. magyarosodott írásmódja. Ez külső tulajdonságnév, vö. cs.-szlk. černoch ’néger, szerecsen; átv. fekete, sötét (hajú, szemű, bőrű) ember’ {SSJ}, ilyen módon a m. Fekete csn. megfelelője. Rokon eredetű és motivációjú…

Magyar lakosnév egy m. *Povázsa ~ *Povázsó hn.-ből. Ilyen hn.-et azonban nem sikerült kimutatni. Így vélhetően inkább szlk. Považský ['povaʃski:] csn. {DPnS} részleges magyarosításáról van szó: a szlk. -ský lakosnévképzőt cserélték ki a m. -i megfelelőjét, miközben az…

A szlk. Fúzik ['fu:zik] csn. magyarosodott változata. Ez a csak t. sz.-ban használt szlk. fúzy ’bajusz’ fn. továbbképzése a szn.-képzői funkciójú -ík kicsinyítő képzővel. A t. sz. fúziky forma egyben ’bajszocska’ jelentésű közszó. {SSJ}A m. Bajusz…

Vö. cs.-szlk. plesnivý ['plesɲivi:] ’penészes’ mn. és cs.-szlk. Plesnivý csn. {DPnS}. A magyar szakirodalom a megfelelő m. Penész csn.-et betegségnévnek tartja (ti. az elnevezettnek gombás betegsége volt) {RMCsSz}, de lehet eseménynév (terménye stb. megpenészedhetett),…

Vö. szlk. Kolečanský ['koletʃanski:], Kolačanský ['kolatʃanski:], Kolačiansky ['kolatʃi̯anski] csn-ek. A szlk. /cs/ > /s/ hangváltozás vélhetően a deetimologizálódással járó magyarosodás során alakult ki. Azonban létezik m. Kolecsánszky, illetve Kolecsányi csn. is. Az /a/…

Vö. szlk. Krajčovic ['krajtʃovits]; a név ilyen formában más szl. nyelvben nem mutatható ki. A cs.-szlk. nyelvterületre szorítkozó szlk. krajčír ’szabó’ {SSJ}, r. krajčí ’ua.’ {BSS:kragčí}, cs. krejčí ’ua.’ foglalkozásnév szlovákos alakjához…

Vö. szlk. Topoľanský ['topoʎanski:], le. Topolański [topo'laɲskʲi], or. ukr. Тополянский /Topoljanszkij/ Ez olyan, nyárfáról (szlk. topoľ, le. topola, or. тополь /topol/) elnevezett szl. településnévhez képzett lakosnév, mint pl. szlk. Topoľany (m. Topolyán, ma…

Vö. szlk. r. budinský ['buɟinski:] mn. {BSS:buďinskí} és Budinský csn. {DPnS}, amely a Budín ’Buda’ hn.-hez képzett lakosnév, és így a m. Budai ~ Buday csn. (ill. budai mn.) megfelelője. Elméletileg elképzelhető a cseh eredet (vö. budínský ['buɟi:nski:] mn.), de ez a…

Vö. szlk. Fabuľa ['fabuʎa], Fabula ['fabula] csn.-ek, amelyek a szlk. Fabian, Fabián ’Fábián’ szn rövidüléséből származnak az -uľa ~ -ula kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:81}. Megjegyzések: A szlovák mellett a kárpátukrán eredet sem zárható ki.A…

A m. Jelenszky csn. /sz/ > /c/ affrikálódást mutató származéka (vö. szl. brosky [broski] > m. barack). A m. Jelenszky szláv eredetű vö. szlk. Jelenský ['jelenski:], le. Jeleński [je'lej̃skʲi]. Ezek a szlk.-cs. jeleň ’szarvas’, le. jeleń ’ua.’…

Vö. szlk. Barčanský ['bartʃanski:] csn. {DPnS}, amely a szlk. barčiansky ['bartʃi̯anski] melléknévi lakosnév alakváltozata. Ez a szlk. Barca, (r. Barča, m. Bárca) hn.-hez tartozik, amely ma Kassa része. Ilyenformán a m. Bárczai, Bárczay, és részben a Bárczi, Bárczy csn.-ek…

Vö. szlk.-cs. Boháč ['boɦa:tʃ] csn., amely a szlk.-cs. boháč ’gazdag, tehetős ember’ közszóval azonos. Vö. még szlk-cs. bohatý ’gazdag’ mn. A Boháček, Boháčik továbbképzésein túlmenően az –áč mellett más személynévképzővel is alakultak…

Vö. szlk. le. cs. Omasta csn. {DPnS}, amely a szlk., ill. le. nyj. omasta ’zsiradék’ közszóval azonos {SSJ}, {SJP}. A motiváció a m. Zsíros csn.-hez hasonlóan lehet a tehetősebb paraszti életvitel (ti. hogy jut zsiradék a mindennapi ételbe), vagy az azzal való…

Vö. szlk.-cs. Krnáč ['kr̩na:tʃ] csn. Ez és a szlk. Krnák ['kr̩na:k], szlk.-cs. Krňák ['kr̩ɲa:k] csn. egy ’satnya’ jelentésű tő* és az -áč, ill. -ák nagyító-rosszalló képző kapcsolata. A névadás motivációja lehet a kis termet, gyenge fizikum, de óvónévi…

Vö. ukr. Медвідь [med'vʲidʲ] csn., amely a ведмíдь ’medve’ fn. régebbi медвíдь {ESzR:[mjedvjed']} változatából képzett ragadványnév.A régi szlávban a Medvědь ’medve’ totemisztikus szn. Emellett metaforikus ’nagy testű, darabos,…

Vö. szlk. Grečo ['ɡretʃo] csn.,amely a szlk. Gregor ‘Gergely’ szn. rövidülésének szlk. -čo kicsinyítő képzős származéka {MSzlkCsn:54}.A -čo képző használatos az ukránban, a szerb-horvátban, a bulgárban is,, és az utóbbi kivételével csn.-et is alkothat, vö.…

1. A szlk. Kreko ['kreko] csn. magyarosodása. Ez a név a szlk. Krek alapnévnek a kicsinyíő-becéző funkciójú -o semleges nemű végződéssel ellátott alakja. A Krek alapnévhez vö. még szlk. Krek, Krekáč, Krekáň, Kreka, Krekoš, Krekovič csn.-ek {DPnS}. Az -o semleges nemű…

Vö. szlk. Sabovík ['sabovi:k]. Ez a magyar eredető szlk. nyj. r. sabov ['saboṷ] ’szabó’ foglalkozásnév szlk. -ík {MSzlkCsn:38} kicsinyítő képzővel alkotott származéka. A kicsinyítő képző itt vagy a hasonló foglalkozásúak közül jelöli ki a fiatalabbat, kisebb…

Magyarországi szlovák csn., amelyet más szláv területről nem sikerült adatolni. Szlovák írásmódú alakja: Starenký ['starenki:]. Ez ragadványnév a szlk. starý ’öreg, idős’ mn. bizalmas-kedveskedő (nem szótárazott) starenký ’vén’ formájából.Hasonlóhoz…

Vö. szlk. Hečko ['ɦetʃko], le. Heczko ['xetʃko], ukr. Гечко /Hecsko/ ['ɦetʃko]. Ezek egy Hek- alapnév -ko kicsinyítő képzős származékaként elemezhetők. Ez utóbbi miatt a név kialakulása a szlovák-ukrán területre tehető, a lengyel előfordulások másodlagosak (névdivat,…