Onomastikion

Vö. szlk. Demovič csn. {DPnS}, ill. ukr.-or. Демович csn. A név szlk. -ovič {MSzlkCsn:92b}, ill. ukr. -ович képzős apanév a szl. Demo (Демо) szn.-ből, amely a szlk. Demeter (ukr. Димитрій) vagy a szlk. Demän ~ Damián (ukr. Дем’ян) egyházi szn.…

Vö. szlk. Maulík csn. {DPnS}. Ez a kp.-szlk. -ík kicsinyítő képzővel {MSzlkCsn:38} honosodott a n. Maul szn.-ből v. csn.-ből. Ez utóbbi a n. Maul ’száj, pofa’ szóval azonos, a pletykás, beszédes jellemre utaló ragadványnév {DuFam}.

1. Szlovák csn., amely már csak a mai Magyarország területén mutatható ki. Mai szlovák helyesírás szerinti alakja Benšo {1}. Ez képzőtlen apanév az azonos szlk. személynévből, amely a szlk. Benedikt ’Benedek’ (vagy más Ben- kezdetű) szn. rövidülése szlk. -šo kicsinyítő…

Végső soron n. eredetű, vö. n. Mat(t)heis [ma'tʰai̯s] csn. Ez utóbbi a n. Matthias ’Mátyás’ szn. alakváltozatával azonos képzőtlen apanév {DuFam:Mattheis, Matthias}. A felföldi németek révén kerülhetett a szlk., ill. a m. névkincsbe; a szlk. írásformája Matajs {DPnS}. Az…

1. Magyar csn. a m. bunda ’prémkabát’ közszóból. Jellemző viseletre utaló ragadványnév vagy szűcs értelmű foglalkozásnév lehet. {RMCsSz}   2. Nyugati szl. csn., vö. cs. Bunda, le. Bunda, szlk. Bunda {DPnS}. a) Bun- kezdetű szn.-ek (pl. Buni- ’zajong; lázít’…

Vö. le. Rosa, cs. Rosa, szlk. Rosa {DPnS}, k. szl. Роса (Rosa) csn.  Ez megegyezik a megfelelő szl. rosa, роса ’harmat’ közszóval {SJP} {ČMS} {SSJ} {SzUM}. A névadás motivációja a harmathoz társított valamely metaforikus jelentésen alapulhat pl. m. „gyönge mint a…

Kniezsa István: A magyar és szlovák családnevek rendszere (1947, 1965) c. írása „Szlovák és kárpátukrán névképzés” c. részében felsorolt képzők a XVI–XVIII. sz.-i gömöri, honti és ugocsai összeírások alapján. A térségben a családnevek jellemzően férfiak…

Áchim Vö. szlk. Achim ['axim] {DPnS}, n. Achim csn. Képzőtlen apanév a bibliai Joachim (vö. m. Joakim, Joáhim) < héb. יְהוֹיָקִים (Yəhôyaqîm) 'Jahve felemelte' személynévből. Áchim L. András esetén a csn. szlovák eredetű, és a család Békéscsaba első…

Kettős név, az előtag az anya, az utótag az apa vezetékneve. Ezt a névalakot részleges magyarosítási céllal vette fel Zsilinszky Endre Kálmán a vitézi rendbe való 1925. évi felvétele kapcsán {1}. Zsilinszky Vö. szlk. Žilinský ['ʒiʎinski:] csn. {DPnS}, amely a szlk. Žilina…

Vö. szlk. bytčiansky ['bitʃi̯anski] lakosnév, amely Bytča '(Nagy-) Biccse' településnévhez képzett melléknév {PSP:Bytča}. A m. Bittsánszky ['bitʃ:a:nski] forma írásmódját a település nevének régi m. Bittsa, Bittse alakjai befolyásolták {DPnS:Bytča} {Hnt1873:Bittse-}.…

Szirmay Antal XIX. sz. elején latin nyelven kiadott Hungaria in Parabolis (Magyarország szóképekben) c. munkája I. részének végén, a 104–118. §-okban ír az országban élő más népekkel (az ő megfogalmazásában: „[n]ationes Hungaris nexae” ‘a magyarokhoz kötött…

Vö. szlk. Čelovský ['tʃelou̯ski:] csn., amely a szlk. Čelovce hn.-ek egyikéből képzett lakosnév, vö. az eperjesi járásbeli Čelovce (m. Cselfalva), a nagykürtösi járásbeli Čelovce (m. Csall), esetleg (a lágy ľ [ʎ] másodlagos megkeményedésével) a tőketerebesi járásbeli Čeľovce (m. Cselej). A cs.-ben…

Vö. szlk. Lengvarský ['ʎeŋgvarski:] csn., amely a r. szlk. Lengvarty (ma Dlhé Stráže; m. Lengvárt) hn.-hez képzett lakosnév. A szlovákban a négy msh.-t tartalmazó csoportokból a -t- és a -d- rendszerint kiesik {SG:41}, így itt is. Ez utóbbi miatt a m. Lengvári, Lengváry…

Vö. szlk. Snadík ['snaɟi:k] csn. Ez személynévképzői funkciójú -ík kicsinyítő képzős ragadványnév a szlk. r. snad ’könnyűség, egyszerűség, vminek könnyű/egyszerű volta’ fn.-ből, ill. snadiť ’(meg)könny(ebb)ít’ igéből. További lehetséges motivációt fed fel a…

Vö. szlk. Štiasny ['ʃci̯asni], Šťastný ['ʃcasni:] csn., amely a szlk. šťastný ’boldog, szerencsés’ mn.-ből származik. A név elsősorban a jómódú vagyoni helyzetre, sikeres életvitelre utaló ragadványnév, de a megelégedett jellemre is utalhat {RMCsSz:Boldog,…

Vö. szlk. Zelník ['zelɲi:k], le. Zielnik ['zʲelɲik] csn. Ennek eredete a ny.-szlk. nyj. zelník  {BSS:zelňík, zelník} szó, illetve le. megfelelője*. Az elsősorban számba vehető jelentés a ’kertész’, de a rokon értelmű szavak (pl. szlk. zelinár) jelentéskiterjedése alapján a…

Vö. szl. Novozámsky ['novoza:mski], cs. Novozámský ['novoza:mski:] csn.-ek. Ezek valamely 'új vár' értelmú szlk. Nový Zámok, cs. Nový Zámek, szlk. cs. Nové Zámky hn.-hez képzett lakosnevek. Ilyn hn. a szlk. Nové Zámky 'Érsekújvár' város, de lehet egy szűkebb körű épületnév…

A n. helyesírás okán a m.-ba n. közvetítéssel került, de a n.-ben szl., vö. cs. szlk. Šunda ['ʃunda] csn. Német csn.-ként ma Bajorországban és Hessenben (ill. annak é. határvidékén) fordul elő, de Ausztriából hiányzik. A szl. név a szl. –da kicsinyítő képzővel…

Vö. szlk. Hamrak ['ɦamrak], Hamráček ['ɦamra:tʃek] (< *Hamrák ['ɦamra:k] + -ek) csn., cs. ritka Hamrák csn. Ennek vége a ny. szl. -ák (-ak) szn.-képző {MSzlkCsn:40}, az eleje pedig a szlk. hámre 'hámor, vaskohó', cs. hamry 'ua.' t. sz. fn. {SSJ:hámor} {ČMS:hamr}. A képző…

1. Magyar képzőtlen apanév az azonos hangzású Csicsman szn.-ről. Ez török eredetű, vö. oszm. Şişman csn. szn. < şişman 'kövér, dagadt' mn. Mivel szn.-ből lett hn.-ként már a XIII. sz. végén előfordul (1272: Cziczman, ma m. Csicsmány, szlk. Čičmany), a forrásul szolgáló…

Vö. szlk. Mišurda ['miʃurda] csn., amely képzőtlen apanév a szlk. Michal 'Mihály' szn. (< héb. מִיכָאֵל /mîka'ēl/ 'ki olyan, mint az Isten?' szn.) szlk. Mišo rövidült becézőjének –ur(a) és –da {MSzlkCsn:83, 86} képzőbokros származékából. Ezen az alapnéven a…

Vö. szlk. Karkalík ['karkaʎ i:k] csn., amelynek az etimológiája nem tiszta.1. Az -ík kicsinyítő képzőn {MSzlkCsn:38} kívül -al (-aľ) cselekvőnévképzőt {MSzlkCsn:79} is feltételezve, valamint lengyel mintára a szótagképző /r/ > /ar/ hangváltozást megengedve a szlk. kŕkať…

Vö. le. Muszyński [mu'ʃɨnskʲi], szlk. Mušinský ['muʃinski:], ukr. Мушинський /musinszkij/ csn. Ezek egy le. Muszyna, szlk. Mušina, ukr. Мушина hn.-hez képzett lakosnevek. Ilyen helynevek a mai lengyel és ukrán területen találhatók. A névadó vélhetően a le.-szlk.…

Vö. szlk. Hrivnák ['ɦrivna:k] csn., amelymetaforikus ragadványnév a szlk. hrivnák ’örvös galamb, Columba palumbus’ szóból. A m. Galamb csn. alapját képző szn.-et ’kedves, szelíd’ értelmű belső tulajdonságnévnek vélik {CsE:Galamb}. A szlk. név azonban a…

1. Magyar foglalkozásnév a m. szabó ’ruhakészítő’ fn.-ből. A korai (XIV–XV. sz.-i) csn.-ek esetén egy másik jelentésű foglalkozás-, ill. jogállási név, avagy ugyanilyen szn-re visszamenő képzőtlen apanév is számba vehető: ’adót, bírságot, törvényt,…