Onomastikion

Nem klasszikus blog, inkább a szerző(k) sajtcédulái az érdekesnek talált vezetéknevek etimológiájáról. A cikkek a szerző(k) egyéni véleményét tükrözik, a tévedés sincs kizárva.

Címkék

Hozzászólások

  • LvT: @Pyrandus: Úgy hát! (2022.05.10. 15:38) Závada
  • Pyrandus: Vagy úgy? (2022.05.09. 22:02) Závada
  • El Mexicano: Köszönöm szépen ezt a remek írást, éppen a napokban jutott nekem is eszembe, hogy vajon milyen ere... (2017.10.29. 12:43) Rajoy Brei
  • elmexicano.hu: Jelzem, hogy itt jártam, egyúttal szeretném megköszönni a nagytudású szerző, LvT segítségét a span... (2016.01.24. 10:26) Gácsi
  • LvT: Vélhetően igen. Elviekben gondolhatnánk azt, hogy az előző adat alakult /g/ > /k/hanghelyettesí... (2012.07.30. 10:58) Kita
  • Utolsó 20

Sajben

2024.08.20. 17:35 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: scheibe sajben šajben šajban

Igen körülményesnek és problematikusnak tartjuk a Sajben család nevének magyarázatát. Ha a családnév csak Nyíregyházán fordulna elő – még valahogy a német nyelvből meg is tudnánk fejteni. De minthogy ezt a családnevet megtaláljuk nemcsak az alföldi szlovák telepeken, de magában Nógrád megyében is, ez egy kissé megnehezíti a német nyelvből való származtatást. A [1753. évi] békési névjegyzékben szereplő Sajben Márton sógorával együtt Békéscsabáról költözött Nyíregyházára, s itt mint féltelkes jobbágygazda a volt Kállai utca elején kap házat és telket.

{TECsK:166 (5:51)}

Sulyán

2024.08.20. 12:22 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: sulyán šuľan

A Békésből érkező Sulyán családról tudjuk, hogy kezdettől fogva vezető szerepet játszottak. Egyik ősük szegénysorsú szolgalegényként indult útnak a Nógrád megyei Sulya [m. Süllye, szlk. Šuľa] községből. Rövid, néhányéves csabai [békéscsabai] és szarvasi tartózkodás után – mint ügyes, kupeckodó, vásárjáró ember – némi vagyont szerzett magának. Népes családja volt, fiainak nem tudott jobbágytelket kiszorítani, ezért azokat Nyíregyházára irányította. Az apa ottmaradt. Az átkerült házas fiak tevékeny részt vettek az egyház és a község életében. A felszaporodott Sulyánok közül az egyiknek kettős neve is volt (Hladký Šuľan).

{TECsK:165–166 (5:50)}

Skolnyik

2024.08.20. 10:39 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: skolnyik školník školnik szkolnik skolnik vaľkovec vaľkovský valykovec valykovszki valykovszky válykó

A mai Skolnyik családnak régebben kettős neve volt, sokan csak Válykó vagy Valykovec néven ismerték őket. Ez a második név árulta el korábbi származáshelyüket. A család eredetileg a nógrádi Vaľkovo (magyarul Válykó, ma České Brezovo / Csehberek része) községből indult, s 1717-ben már Csabára [Békéscsabára] ért. Innen a legidősebb házas fiú Szarvasra, s onnan Nyíregyházára költözött. Itt az 1754. évi összeírásban a Csabai utcában Skolnyik György néven, 1759-ben pedig Valykovec György néven szerepel. Az egyik név a származáshelyet, a másik pedig a foglalkozást jelenti.

{TECsK:165 (5:49)}

Racskó

2023.04.10. 20:24 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: mracskó maracskó hraško hraskó raskó racskó račko mračko plačko placskó palacskó

A gömöri származású családok egyik legtekintélyesebb tagja volt a Racskó-ék családja. Ők is Repistyéről [valójában szlk. Repištia / m. Gömörrépás, ma Ratková / Ratkó r.] indultak el. Ez a kis, viszonylag jelentéktelen szlovák falucska szinte ontotta magából a rajokat. Tudjuk, hogy a 19. század folyamán csaknem minden évben átjött innen 3–4 szolgalegény vagy cselédlány. (Nem jöttek egészen idegen helyre, hiszen a korábbi rajokból voltak itt ismerőseik, rokonaik. Sokszor ezekhez álltak be szolgálni, amíg meg nem ismerkedtek a helyzettel.) Az ilyen jövevény szolgák vagy cselédlányok a többévi szolgálat után sokszor beházasodtak a hasonló rendű és rangú családokhoz. Ebből rekrutálódtak a város körüli szőlők lakosai. A hagyomány szerint a Racskó család is egy ilyen vagyonosabb gazdacsalád volt, aki patronálta földijeit. A jóravaló és rátermett lányokat még ki is házasították. A Racskó család tagjai igen jelentős szerepet játszottak az evang. egyházi iskolák szervezésében is.

{TECsK:164–165 (5:48)}

Pokoracky

2023.04.10. 18:00 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: pokoracky pokoracki pokoraczky pokoraczki pokoráczky pokoráczki pokoradský pokorádi pokorády

A Pokoracky család igen körülményes vándorlást tett az Alföldön. Anyakönyvi feljegyzések szerint a Gömör megyei [Vyšná] Pokoradzból (magy. Felsőpokorágy) indultak el az Ipoly mentén (talán azért is, hogy megtévesszék az utánuk nyomozó hatóságokat), míg el nem értek a Nógrád megyei Bánkra, ahol ismerőseik voltak. Bánki tartózkodásuk hosszát nem ismerjük, de a csabai [békéscsabai] telepítési akcióba e család is bekapcsolódik. Azonban itt sem érzik jól magukat és továbbmennek Nyíregyházára. Viszonylag szegényen érkeztek, itt azonban szorgalmas munkával vagyont szereztek. Leszármazottaik ma is megtalálhatók a bokortanyák társadalmában.

{TECsK:164 (5:47)}

Pápai

2023.04.09. 23:42 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: ördög eördögh pápai pápay ördögh zrak papaj eördög šuhaj suhai

A törzsökös tirpák gazdacsaládok egyik legjellegzetesebbike a Pápai család volt. Eredetileg a Felső-Garam mentéről származtak, onnan húzódtak fokozatosan délebbre, majd a 18. század húszas éveiben Csabára [Békéscsabára] és Szarvasra. Régi nevük: Zrak volt, ezzel a névvel szerepelnek a Békés megyei névjegyzékben. Ezen a néven tartják nyilván őket az első összeírások is. Valószínűnek tartjuk, hogy a Zrak család Békésben nem tudott meggyökerezni, mert későbbi érkezésű lehetett. Amikor Petrikovics és a Károlyi pátens alkalmat nyújtott nekik az áttelepülésre, elsőnek jelentkezhettek a szarvasiak közül. A békési anyakönyvek szerint a Zrak családnak nem is maradtak sem Csabán, sem Szarvason közelebbi rokonai. A jóhangzású Pápai nevet a Zrak névhez toldott „Papaj” ragadványnévből kapták. Valószínűleg a hivatalos szervek ’magyarosították’ mai formájára. Az 1785. évben a család egyik érdemes tagja a főbírói tisztséget is viselte. Ezekben az években építették az evangélikus templomukat, és a hagyomány szerint a templomépítésben a Pápai családnak elévülhetetlen érdemei voltak. Leszármazottaik ma is élnek a városban és a tanyákon.

{TECsK:163–164 (5:46)}

Pál

2023.04.09. 21:41 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: pál pavel pavol palyov palyovije palyovje palyoviech paľov paľovie paľove paľoviech breznai breznay brezňan brezniansky brezňanský breznyan breznyanszki breznyanszky breznyánszki breznyánszky

A gazda és zsellér családok mellett valamikor igen fontos szerepet játszottak a város társadalmában az iparosok is. Így mindjárt az áttelepülés első évtizedeiben iparos családok irányítják a városi közigazgatást. Ezeknek többsége szintén bevándorló volt. Így pl. a Pál családról tudjuk, hogy mint csizmadia mesterek – több generáción át – Breznóról [szlk. Brezno, m. Breznóbánya] jöttek Nyíregyházára. A legkorábbi összeírásokban és anyakönyvekben sokszor Palyov, Palyovije, Palyoviech néven írják össze őket. Egyik leszármazottjukat 1774-ben főbírónak is megválasztották. Az iparosmesterségek közül legnépszerűbbek voltak a csizmadiák (1793-ban 115 volt a számuk), utána következtek a szűcsmesterek (szám szerint 33-an).

{TECsK:163 (5:45)}

Merkovszky

2023.04.09. 18:39 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: merkovszky merkovszki merkovský

Népes tirpák családok sorába tartoztak a Merkovszky család tagjai is. A Nyíregyházán megjelenő ősük a Sáros megyei Mirkovce (magy. Mérk) községből származott. Fiatal legényként érkezett, s alkalmi munkákat vállalt a tanyai gazdáknál. Mint csinos legény rövidesen benősült egy itteni, visszamaradt hajdú családba, és át is vette annak vezetését. Ezzel meg is vagyonosodott. Utána több falujabéli is követte, ezek inkább csak a közeli szőlőkben találtak helyet.

{TECsK:163 (5:44)}

Moravszky

2023.04.09. 13:56 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: moravszki moravec moravszky

A Moravszkyak családneve is igen ismert a tirpák tanyákon. Ők is Békésből jöttek. Eredetileg a Hont megyei Hontianske Moravce (magy. Egyház- és Apátmarót) kerültek le először Aszódra, majd onnan Csabára [Békéscsaba] és Szarvasra. 1754-ben két testvércsalád jött át Nyíregyházára. Igen élelmesek és munkaszeretőek voltak, minden igyekezetük a föld felé irányult. Ideérkezésük alkalmával a Nagycserkesz körüli jó termőföldeket foglalták le maguk számára. Ezért az itt foglalt szállásföldeknek a neve igen sokáig Moravszky-szállás. (Ez alatt a mai Budás-bokor határa értendő.) Leszármazottaik ma is népes számban lakják a  bokortanyákat. 

{TECsK:162–163 (5:43)}

Márföldi

2023.01.03. 21:23 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: táncos tánczos márföldi marfécky tanczura tancura márfeldský marfeldský

A Márföldi család neve nagyjából azonos a már tárgyalt Kerekréti családnév történetével. A két családnév között csak az a különbség, hogy a Márföldiek esetén ismerjük a korábbi, szlovák családi nevüket. A tirpákok egymás közt a Márföldi nevet tirpák nyelven folytatott beszélgetés során Marfécky-nek ejtették. Régi anyakönyvi kivonatok szerint a századforduló éveiben kettős nevük volt, Tanczura-Márföldi néven tartották őket nyilván. Ma már csak a nagyon öreg tirpák gazdák tudják, hogy a Márföldi családot korábban Tancurának is nevezték. A Tancura család egy korábban elnéptelenedett községből: Márkföldéről érkezett ide. Ez a község a 18. században már nem is létezett, csak a helynevét tartották számon. A Gömör megyei Uzapanyittól [ma szlk. Uzovská Panica, r. Panitová] észak-keletre fekvő határrészben volt valamikor Márkfölde község. Amikor a Tancura család útnak indult, sokan még számon tartották ennek a falunak a helyét és nevét. 

{TECsK:162 (5:42)}

Mackó

2023.01.02. 20:24 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: mackó macko maťko

Gyakori és népes családnak számított a tirpák tanyákon a Mackó családnév. Igen gyakori ez a családnév Gömörben is. A gömöri néphagyomány szerint a Mátyás névből származik, ennek becézett alakjából vált kedvenc családnévvé. A gömöri palócok szerint a Mátyás nevet  az igazságos király iránti tiszteletből kedvelik a magyarok és a szlovákok. A Mackó családról tudjuk, hogy mint házaló fuvarosok jártak le Nyíregyházára, s minden valószínűség szerint a  gömöri Hostišovce-ből [m. Gesztes] származtak ide.

{TECsK:1562 (5:41)}

Markó

2023.01.02. 18:54 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: markó marko

Igen tekintélyes és „rangos” család volt a Markó család is. Soraikból került ki a Békés megyéből érkező telepesek első bírója: Markó György. A hagyomány igazságos és derék embernek tartotta. Szarvasról került Nyíregyházára. Szállásföldjét a [ma Nagycserkesz külterületi részét képező] Markó-bokorban kapta. Leszármazottaik közé kell számítani azt a Markó Andrást is, aki az 1860-as években a túlzó magyarosítás ellen foglalt állást és nyilvánosan kiállt a szlovák nyelv védelmében.

{TECsK:161 (5:40)} 

Lehocky

2023.01.02. 13:47 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: lehoczky lehoczki lehocky lehocki lehocký lehotský ľahocký ľahotský lihocký lihotský lhotský

A nyíregyházi tirpák családok közt igen szép számmal voltak képviselve a Lehocky-ak. Úgy látjuk, hogy nem is származtak egy helyről, mert voltak közöttük vagyonosabb és szegényebb családok is. Az első tagjaik a Zólyom megyei Lehotáról [feltételezhetően a mai Dolná Lehotáról (utóbb m. Alsószabadi) vagy Horná Lehotáról (utóbb m. Felsőszabadi)] indultak dél felé. Az első állomásuk Csaba [Békéscsaba], utána Szarvas és Berény [Mezőberény] volt. Mozgékony és élelmes fajtának tartották őket, egyik ága nemességet is kapott, de az az érdekes, hogy nem éltek vele. (Legalábbis a nyíregyházi nemesek nem vesznek róluk tudomást.)

{TECsK:161 (5:39)}  

Laco

2023.01.01. 19:45 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: lacó laco hugán hugáň

Valamikor igen tekintélyes családok sorába tartoztak a Laco család tagjai. Úgy érezzük, hogy szerepük sokkal nagyobb volt, mint gondolnánk. Eredetileg Breznó [szlk. Brezno, m. Breznóbánya] városából kerültek le Szarvasra. Lacó András neve benne van a Békés megyei névjegyzékben is, tehát az első érkezők közé tartozik. Háza és telke a Közép utcában volt. Szállásföldje is az első foglalók közt, a Moravszky-szállásokon, a mai [Nagycserkesz részét képező] Bundás-bokorban volt. 1760-ban a főbírói tisztséget viseli – ezekben az években osztják fel a határt három részre. Ezek azok az évek, amikor a szarvasi jövetelű gazdák keresztülviszik, hogy a határt „régi római emberek szokása szerint” szállásokra osztják fel. Laco András főbíró is szarvasi érkezésű volt. De azt sem szabad kihagyni a számításunkból, hogy Laco főbíró családja breznói származású volt, ahol a breznói gazdák (az úgynevezett „hugánok”) már a 18. században állataikat külső hegyi tanyáikon tartották, télen is ott teleltették, mint az a kialakuló nyíregyházi bokorszállásokon is gyakorlatba jött! Később ezeken a hegyi tanyákon az állattartást intenzívebb mezei gazdálkodás váltotta fel. Sajnos ennek az első határfelosztásnak nem maradtak nyomai a város levéltárában. Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a mai bokortanyák kialakulásában a Laco családnak komoly szerepe volt. 

{TECsK:160–161 (5:38)}

Kovács

2023.01.01. 16:37 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: fábry schmidt molnár kovács schmitt takács kováts fábri schmitz schmid kováč mlynár tkáč kovách zelenyánszky zeleňanský zeleniansky szebedinszky sebedínsky sebedinský vazstyan važťan važecký meleghegyszky melegheďský melecheďský zelenianszky szebegyinszky komlósszky komlószki komlovszki komlovszky komlóvszky komloski komlovski komlóšsky

A Kovács családnévről már korábban említést tettünk. Itt csak azt tartjuk szükségesnek szóvá tenni, hogy a Békés megyei névjegyzékben lévő nob. [nobilis ’nemes’] Zeman András azonos azzal a Kovács Andrással, aki az 1754-es összeírásban a Csabai utcában lakik. Ugyanőt 1759-ben újra Zemian Andrásként írják össze. Úgy látjuk, hogy a Kovács családok közül e Kovács András tekintélynek örvendett. 1763-ban a jobbágygazdák – annak ellenére, hogy nemes rendű – megválasztják főbírónak. Az 1783. és 1885. évben leszármazottait is megtisztelik ezzel a tisztséggel – bizonyára nem ok nélkül! Ennek a nemes Kovácsnak igen jó összeköttetései voltak a földesúr tiszttartóival, a vármegye uraival.

A betelepedés éveiben igen sok azonos nevű Kovács család lakott Nyíregyházán. Volt egy szarvasi érkezésű, akit Fábri-Kovácsnak, volt egy nógrádi, Zelené [újabban m. Ipolyszele] községből jövő: ezt Zelenyánszky-Kovácsnak, a Sebedínből [újabban m. Szebedény] költözőt Szebedinszky-Kovácsnak, a liptói származásút Kovács-Vazstyan-nak (Vázsec [szlk. Važec] községből jött), egy gömörit Kovács-Meleghegyszky-nek [vö. m. Meleghegy, szlk. r. Melecheď, újabb Teplý Vrch] és egy komlósi [tótkomlósi] jövetelűt Komlósszky-Kovácsnak neveztek. Ennek a komlósi Kovácsnak egyik végrendeletéből tudjuk, hogy igen népes rokonsága maradt Komlóson. A végrendelet tartalmából és keletkezéséből azt tapasztaljuk, hogy az Alföldre letelepült szlovák családok ‘rokonságtudata’ (legalábbis Nyíregyháza–Komlós viszonylatban) körülbelül két nemzedéknyi időre, kb. 50–60 évre terjedt ki.

{TECsK: 159–160 (5:37)}

Kósa

2022.12.31. 19:55 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: kósa koós kos kós kosa koss kossa kóssa koósa koša koš

A Kósa családról tudjuk, hogy az a palóc–szlovák nyelvhatáron – de másfelé is – igen elterjedt családnév. A régi gömöri tizedlajstromokból, úgy magyar, mint szlovák falvakból egyaránt ki tudjuk őket mutatni. A nyíregyházi Kósa család a Nógrád megyei Pravica (magy. Paróca) községből átköltözött előbb Csabára [Békéscsabára], onnan Berénybe [Mezőberénybe] és 1754-ben Nyíregyházára. A családnév pontos eredetét nem tudjuk, egyelőre meghatározhatatlan etnikumú Kos, Kós, Kosa személynév becézett formájában [lehet] magyarázni. Leszármazottaik ma is élnek a városban és a bokortanyákon.

{TECsK: 159 (5:36)} 

Koleszár

2022.12.31. 17:54 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: kollár kolár koleszár kolesár

Érdekes az is, amit a valamikor igen tevékeny Koleszár családról tudunk. Az újratelepítés éveiből két Koleszár családról van tudomásunk. Az egyikről tudjuk, hogy a Gömör megyei Petrovo-ból (magy. Pétermányról) mint ügyeskezű kerékgyártó mester költözött át Nyíregyházára. Készítményeivel ellátogatott az itteni hajdúsági vásárokra,  tehát jól ismerte a Nyírséget. Ila Bálint szerint ez a Koleszár Márton már 1753. év előtt is lejárt a Nyírségbe aratni. – A másik Koleszár családról tudjuk, hogy az Hankováról [újabban m. Annafalva] húzódott le a tirpákok közé. Valószínűnek tartjuk, hogy leköltözésében a másik Koleszár is segített, mert az 1754-es összeírásokban egymáshoz egészen közel, a Szarvasi palétában laknak. Foglalkozásukat egyszer Kollár, másszor Koleszár néven jelzik.(A kollár vagy koleszár egyformán jelenti a kerékgyártó mesterséget.)

{TECsK: 159 (5:35)}

Kiskerecky

2022.12.31. 15:47 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: fitos kiskerecky kiskerecki kiškerecký fitoš szarvaszki szarvaszky sarvašský kiškerešský

Az alföldi szlovák kolonizáció történetéhez igen értékes adatokat szolgálhatnak az olyan családnevek, mint amilyen a Kiskerecký [szlk. Kiškerecký, m. Kiskerecky] család neve. A kevésbé tájékozottak nem is hinnék el, hogy a fenti családnévben Kiskőrös nevét kell keresni. E családnév keletkezését és itteni [nyíregyházi] használatát úgy kell értelmezni, hogy Kiskőröst 1712-ben telepítették újra szlovák érkezésű családokkal. Ott is megismétlődött az a Békés megyei eset, hogy a nagyszámú telepeseknek már nem jutott házhely és jobbágytelek. Az időközben megszaporodott családokban a házas fiaknak sem jutott már telek. A fiatal házasok kapva kaptak az alkalmon, amkor Nyíregyházán jobbágytelket és szállásföldet kaphattak. Így egész természetes, hogy Kiskőrösről is átjött néhány család Nyíregyházára, akiket az itteni lakosok jövetelük helye alapján Kiskerecky-nek (Kiskőrösi-nek) neveztek el. (Így nevezlek el pl. egy Fitos nevezetű családot is, aki szintén Kiskőrösről jött át Nyíregyházára.)

{TECsK: 158–159 (5:34)}

Kerekréti

2021.04.10. 14:13 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: kerekréty kerekréti

Igen figyelemre méltó interetnikus fejlődésfolyamatról tanúskodik a Kerekréti család neve. A magyar családnévből kikövetkeztetve a viselőit magyar etnikumúnak vélhetnénk. A valóság azonban az, hogy a Kerekréti család ősei szlovák anyanyelvűek voltak, akik a gömöri rajokkal a Murány [folyó] melletti Mokrá Lúkáról (magyarul: Vizesrét) települtek át Nyíregyházára. A Kerekréti család származáshelyének a 15. századig Kerekrét volt a neve. A falu azonban a 15. században elnéptelenedett, lakossága szétszéledt. A környékről beszivárgó szlovák lakosság azonban megőrizte a község korábbi elnevezését, és hosszú évszázadokon át a származáshelynek többféle elnevezése volt használatban (Kerekrét, Vizesrét, Mokrá Lúka). A nyíregyházi kolonizáció éveiben az innen átköltöző családnak az új lakóhelyen a származáshely archaikusabb változatát adták családnévként. (Lehetséges, hogy ebben része volt magának a Kerekréti családnak is.) Mindenesetre e családnévnek Nyíregyházán való meghonosításával a Kerekréti család egy már nem létező, még a 15. században elnéptelenedett gömöri magyar község nevét őrzi. A szóvá tett példa a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatok egyik tanulságos bizonyítéka.

{TECsK: 157–158 (5:33)}

Jánószky

2021.04.04. 23:21 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: jános iván jánószky jánószki janovský jánovský jánovszky jánovszki janovszky janovszki janóvszky

A Jánószky család tagjairól tudjuk, hogy mindig a vagyonosabb származású családok törzséhez tartoztak. Eredetileg a gömöri Jánovce (Gömörjánosi) [valójában m. Jánosi, ritkábban Rimajánosi a szlk. Rimavské Janovce név alapján] községből kerültek le Békés megyébe, Csabára [Békéscsabára], s onnan Nyíregyházára. 1754-ben [Nyregyházán] az Orosi utcában van házuk és telkük, szállásföldjük helyét a városhatárban a János-bokor őrzi.

{TECsK: 157 (5:32)}

Juhász-Valach

2021.04.04. 18:28 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: juhász ihász névmagyarítás valach

Figyelemre méltó az akkulturációs folyamat a korábbi érkezésű taksás családoknál. Erre a Juhász-Valach család szolgáltat példát. Ők is a már említett Slizskéről (Szelestye, Gömör m.) [valójában szlk. Slizké, m. Szeleste, korábban Szilistye] „szöknek” le Nyíregyházára. Erről a kis gömöri falucskáról tudjuk, hogy eredetileg szlovákok lakták, azonban a valach kolonizáció idején erősen keveredtek rutén-vlach családokkal. Ezek itt intenzív juhászattal foglalkoztak. Ilyen családok sorába tartozhatott a Juhász-Valach család is, akikről Ila Bálint is kimutatta, hogy 1754-ben négy család Nyíregyházára, három pedig Komlósra [Tótkomlósra] távozott. Ma már ezek a családok átmentek a szlovák-magyar nyelvcserén, s családnevükben is csak a Juhász változatot használják.

{TECsK: 157 (5:31)}

Huszárszky

2021.04.04. 16:28 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: huszár huszárik huszárszky huszárszki husár husárek husárik huszárek

Igen szemléletesen mutatkoznak meg az etnikai integrációs folyamatok egy olyan későbbi érkezésű családnál, ahol az etnikai és nyelvi tényezők eltérőek a békésiek és nógrád-gömöriek kultúrájától. Ezt a folyamatot illusztrálja a Huszárszky család példája. Ők észak-zempléni tájakról szakadtak le Nyíregyházára, vallásban is különböztek a már ideérkezett családoktól. A Huszárszky család őse csak a 19. század közepén érkezett ide. Az apa, nagyapa egyszerű szolgalegényként szolgáltak a bokortanyákon lakó evangélikus gazdáknál. Eltérő hitük, nyelvjárásuk ellenére a második vagy harmadik nemzedék már teljesen felszívódott a tirpákság etnikai csoportjába. Átvették a középszlovák nyelvjárást, a szokásokat, legföljebb emlékezéseikben mutathatók ki korábbi származáshelyük folklórelemei. Három nemzedék leforgása alatt ők is kétnyelvűekké váltak. Az integrációs folyamatot jelentősen befolyásolták a beházasodás körülményei.’

{TECsK: 156–157 (5:30)}

István - Števkoviech

2021.04.03. 19:54 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: istván tirpák števkoje števkovie števkoviech trpák névmagyarítás

Nagyjában azonban [az Ilykó családéval] azonos életsorsa volt az István családnak is – a különbség inkább ’időben’ mutatkozott. Az István család ősei már a 18. században lejárogattak az Alföldre aratni, náluk tehát az Alföldre járás már évszázados hagyománnyá vált. A szájhagyományból tudjuk, hogy az aratómunkában való részvételt még a török időkben is gyakorolták. (A népnek ezt az emlékezetét levéltári adatokkal is tudjuk igazolni.) Az István család 1754-ben a gömöri Slizské-ről (Szelistye) [valójában szlk. Slizké, m. Szeleste, korábban Szilistye] ’menekült’ át Nyíregyházára. A régebbi városi összeírásokban igen sokszor Števkoje, Števkoviech formában jelzik a család vezetéknevét. E variánsok főleg Gömörben szokásosak. Azokat, akik ilyen családnevet használtak, a békési gazdák „trpák”-oknak csúfolták.

{TECsK: 156 (5:29)}

Gyucha

2021.04.03. 14:34 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: juraj ďuraj gyucha gyucho ďucha ďucho ducho jucho ďuško juško đuka djuka đurađ névmagyarítás konczos kontzos koncos

Békéscsabai szlk. családnév, amelynek a normalizált szlk. helyesírású alakja Ďucha {ČP:105}. A ritka mai szlovákiai előfordulások (főként Trencsén/Trenčín és Érsekújvár/Nové Zámky környékén) vélhetően Békéscsabáról áttelepülőkhöz köthetők.

A XIX. sz.-ra visszanyúló genealógiai kutatásokból tudható, hogy a korai alakjaiban -o hangzóra végződő formákban fordul elő, pl. Ducho (1804, 1820, 1825), Gyucho (1817, 1834, 1849), az -a végű alakok némileg később jelentkeznek, pl. Ducha (1828, 1873), Diucha (1831, 1836, 1849), Gyucha (1846-tól). A XX. sz. elejéig a m. Konczos (Koncos, Kontzos) csn.-vel kettős vezetéknévként is szerepelt, pl. Gyucho alias Kontzos (1817), Koncos Diucha (1849), Konczos Gyucha (1851, 1871, 1893, 1903). 1934-ben az egyik családtag Gyulafalvi névre magyarosított.

A Gyucha vezetéknevű békéscsabai betelepülők némelyikét az akkor Jelenovo néven is ismert gömöri Susány (szlk. Šušany) községig lehet visszavezetni.

A név eredete bizonytalan, elsősorban az alábbiakra lehet gondolni.

Ilykó

2021.04.02. 22:26 | LvT | Szólj hozzá!

Címkék: jancsó ilykó ilkó iľko ilko jančo ilyojancsó iľojančo

Nézzük meg a gazdanevek mellett egy teljesen vagyontalan, taksás család származástörténetét és családnevének magyarázatát. Választásunk az Ilykó (vagy Ilyojancsó) családra esett. A szóbanforgó családnév az Ilona becenévből alakult. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy szűkebb körben volt ennek a családnak egy bizalmasabb jellegű családneve is: Ilyojancsó, amely azt jelentette, hogy akire ez vonatkozik, az = ’Ilona és Jancsó’ leszármazottja. Hivatalosan az első családi név volt használatban – de a szülők és nagyszülők keresztlevele a második, bizalmasabb használatú családi névre volt kiállítva. E taksás család nem volt régi Nyíregyházán, alig 100 éve, hogy érkeztek. A nagyszülők születési helye a Sáros megyei Vyšná Voľa [m. Felsőszabados] község (Bardejov = Bártfa melletti falucska). A nagyszülők a múlt század közepén mint szezonmunkára járó aratók látogattak el Nyíregyházára. Időközben annyira ideszoktak, hogy már télre se tértek vissza korábbi lakóhelyükre, s valamelyik tirpák gazda házában otthont teremtettek maguknak. A [XX.] század közepe óta már a negyedik nemzedék lakja a várost. Frissebb értesülésnél fogva a taksás családokban a szlovák nyelv volt csaknem napjainkig az anyanyelv. Az iskolákban azonban lassan kétnyelvűekké váltak s a [1977-ben aktív] mai nemzedék mind a két nyelvet elég hibátlanul beszéli.

{TECsK: 155–156 (5:28)}

süti beállítások módosítása