Onomastikion

A n. Saier csn. magyaros írásformája, ez utóbbi pedig a n. Säer ’vetőmunkás, vető ember’ fn. és csn. alemann nyj. alakja. Ilyenformán földművesre utaló foglalkozásnévről van szó. {1}

A napi hírekben gyakorivá lett Manzheley vezetéknév az orosz Манжелей (Manzselej) csn. latin betűs átírása {1}. A csn. korai viselőit a XV–XVI. sz.-i pszkovi papság köréből lehet adatolni {2}.  1. A továbbképzett or. Манжелейевский (Manzselejevszkij) és Мандзелейевский (Mandzelejevszkij) csn.-ek…

Igen hosszantartó és néha két vagy három nemzedékre kinyúló vándorlásnak látszik egyik-másik népes jobbágycsalád útja. Ilyennek találjuk pl. a Gutyán család útját. Valószínűnek tartjuk, hogy valamelyik északi megyéből – mint örökös jobbágyok – már a 18. század elején útrakelnek, érintik Nógrád és…

Igen tanulságos a Gerlicky-Szuchács származása és családnevének sorsa. A mai Gerlicky családok őseit a 18. században Hrlicén [helyesen: Hrlicán] (magy. Gerlice, Gömör m.) Szuchács néven tartják nyilván az urbáriumok. A hagyomány szerint főleg fuvarozásból tartották fenn magukat. Sokat járták a…

A Gulyás család eredetét a Gömör megyei Slizskéről [helyesen: Slizké] (magy. Szelistye [helyesen: Szeleste, korábban: Szilistye] veszi. E különben jóhangzású magyar családnévben nem kell közvetlenül etnikai származást is látni. Az északi szlovák megyékből még a századforduló éveiben is igen sokszor…

A régebben jobban ismert Gazso család tagjai a Bars megyei Repištéről szóródtak el az alföldi szlovák településű falvakban és városokban. Megtaláljuk őket Szarvason, Berényben [Mezőberényben], Csabán [Békéscsabán] és Nyíregyházán is. A Gazso családnév a Gáspár keresztnévnek becézett származékából…

A tanyai és a városban lakó tirpák családok közt gyakran találkozunk a Gál, Gallo, Gálik, Galát és Galád nevekkel. Valamennyi változat visszavezethető a Gábor, Gábriel keresztnévre, illetve annak becézett továbbképzésére.  A Gál családról tudjuk, hogy az a Gočovo (magy. Gócs, Gömör m.) községből…

A ma élő tirpák családokból csak igen kevesen tudják már, hogy a Figura családnév alatt a tirpák családok egyik legnépesebb és legvagyonosabb tagját, a Trsztyánszky-akat (akik későbben Nádassy-ra magyarosítottak) kell érteni. A békési névjegyzékben szereplő Figura név alatt is ezt a családot kell…

A Gyuris család származás tekintetében szintén a vagyonosabb békési jobbágygazdák sorába tartozott. Tagjaikat azonban megtaláljuk Csabán [Békéscsabán], Szarvason, Komlóson [Tótkomlóson], Nagylakon (Romániában), s Nyíregyházán is. Családnevük a szlovák Gyuraj (György) keresztnévnek becézett…

A békési családok sorában a Duljanszky család helyzete igen érdekes. Eredetileg valamikor ők is Csabán [Békéscsabán] laktak, de a családfő – Gyulára való házasodásával – kiszakadt a csabai családok közösségéből. Igen tanulságos, hogy amikor Nyíregyházára költöztek, az összeírásokban, az…

A nógrádi és gömöri családok szimbiózisát példázza a Celovszky-Turcsán család, akik minden valószínűség szerint Petrikovics János pótlólagos toborzása nyomán határozták el magukat az átköltözésre. Ennek valószínűségét igazolja az is, hogy a szállásföldjüket a Pázsitok peremén kapták, tehát jóval…

A tirpák családok közt voltak olyanok is, akik a „valach kolonializáció” ivadékainak mondhatók. Erre bizonyíték a Cirják család neve. Családnevük az ukrán-valach Cyril keresztnévből formálódott. Mai életformájukban teljesen átvették a tirpák földművelés, földszeretet minden hagyományát, s teljesen…

A Bánszky családhoz hasonlóan hosszú vándorutat tettek meg az Alföldön a – valamikor szintén jónevű és vagyonos – Cinkotszky család tagjai. Valahonnan Észak-Gömörből, egy juhtenyésztéséről híres faluból indultak útnak. Nem menekültek, csak hajtották maguk előtt a juhot, mindig arra, amerre jó legelő…

A jónevű és vagyonos családok mellett nem hallgathatjuk el a szegényebb sorsúakat sem. Számban és népszerűségben igen kedvelt volt a tirpákok sorában a Brtka család. Gömörből származtak le az Alföldre, leszármazottaikat meg lehetett találni úgy Csabán [Békéscsabán], Szarvason, a Bácskában,…

A Bogár (az összeírásokban és az anyakönyvekben sokszor Bugár) családnévnek régebben szintén jó zengése volt. Őseik a Gömör megyei Lipovecről (Gömörlipóc) kerültek le Csabára [Békéscsabára], onnan Komlósra [Tótkomlósra], s végül Nyíregyházára. {TECsK: 150 (5:14)}

Ugyancsak a Benedek névből alakult a Bencs és Bencsik családnév is. Ez a család is Nógrádból jutott le előbb Csabára [Békéscsabára], onnan Szarvasra, s legvégül Petrikoviccsal Nyíregyházára. Tagjaik kezdettől fogva jónevű gazdák voltak, értettek a vagyonszerzéshez. {TECsK: 150 (5:13)}

A Benedek keresztnévből fejlődött a Benkó, Benke, Benkei és Benkő családnév. A Nógrád megyei szlovák és palóc családok körében igen gyakori családnév. Viselőiket nem is igen lehet etnikailag megkülönböztetni. Forrásaink szerint e családnevek viselői sem származtak ugyanazon helységből. A Benkó…

A Batta (az összeírásokban sokszor csak Bató, vagy Botó, Bota) család egyik őse Békéscsabáról, hivatalos elbocsátó levéllel érkezett Nyíregyházára. {TECsK: 149 (5:11)}

A Barta, Bartos, Bartók családnevek a latin Bartolomeus keresztnévből formálódtak családnevekké. A régebbi Nógrád megyei összeírásokban sokszor forulnak elő ezek a jobbágynevek. A Nyíregyházára sodródott családok is a Nógrád megyei Lentvoráról kerültek le, több egymásutáni rajokban először…

Vannak családok, amelyek elég nagy kerülővel tették meg a [Nyíregyházára] idevezető utat. Ebbe a kategóriába tartoznak a Bánszky család leszármazottai. Valamelyik északi megyéből indultak el délnek. Mint örökös jobbágyok, „menekültek” a földesúri járom alól, s hogy nyomukat ne találják meg, a…

A Bálint név a latin Valentinus lerövidített változatából vált családnévvé. Mindkét család [nyíregyházi] tagjai elég korán, már 1754 óta a város polgárai, ők Tótkomlósról, mint szabad költözködésű jobbágyok jöttek át a Károlyi birtokra. {TECsK: 148 (5:8)}

A Balla (egyes összeírásokban: Balo) családnév szintén keresztnévből eredt, Bálintból alakult családnévvé. {TECsK: 148 (5:7)}

A Balázs (Balás) családnév mind a múltban, mind a jelenben gyakori a városban [azaz Nyíregyházán]. Keresztnévként is szívesen vették fel egyes családokban. A 18. században a nógrádi tizedjegyzékekben is gyakrad találkozunk Balázs névvel. A békési névjegyzékben is 4 családdal képviseltetik magukat:…

A Babinszky család eredetét szintén a Zólyom megyei Babinán kell keresni. Ők azonban megelőzték a Babicékat, mert már jóval korábban lehúzódtak Békés megyébe; előbb Csabára, később Berénybe, majd onnan Nyíregyházára. Rokonságuk Békésben maradt. {TECsK: 147 (5:5)}

A Babic család később érkezett, a Zólyom megyei véglesi [szlk. Vígľaš] uradalomból költözött Nyíregyházára, a gyetvai lázok (állattartó szlovák hegyitanyák) vidékéről. Azt tartják róluk, hogy lótenyésztésben jeleskedtek. {TECsK: 147 (5:4)}