Onomastikion

Igen hosszantartó és néha két vagy három nemzedékre kinyúló vándorlásnak látszik egyik-másik népes jobbágycsalád útja. Ilyennek találjuk pl. a Gutyán család útját. Valószínűnek tartjuk, hogy valamelyik északi megyéből – mint örökös jobbágyok – már a 18. század elején útrakelnek, érintik Nógrád és…

Igen tanulságos a Gerlicky-Szuchács származása és családnevének sorsa. A mai Gerlicky családok őseit a 18. században Hrlicén [helyesen: Hrlicán] (magy. Gerlice, Gömör m.) Szuchács néven tartják nyilván az urbáriumok. A hagyomány szerint főleg fuvarozásból tartották fenn magukat. Sokat járták a…

A Gulyás család eredetét a Gömör megyei Slizskéről [helyesen: Slizké] (magy. Szelistye [helyesen: Szeleste, korábban: Szilistye] veszi. E különben jóhangzású magyar családnévben nem kell közvetlenül etnikai származást is látni. Az északi szlovák megyékből még a századforduló éveiben is igen sokszor…

A régebben jobban ismert Gazso család tagjai a Bars megyei Repištéről szóródtak el az alföldi szlovák településű falvakban és városokban. Megtaláljuk őket Szarvason, Berényben [Mezőberényben], Csabán [Békéscsabán] és Nyíregyházán is. A Gazso családnév a Gáspár keresztnévnek becézett származékából…

A tanyai és a városban lakó tirpák családok közt gyakran találkozunk a Gál, Gallo, Gálik, Galát és Galád nevekkel. Valamennyi változat visszavezethető a Gábor, Gábriel keresztnévre, illetve annak becézett továbbképzésére.  A Gál családról tudjuk, hogy az a Gočovo (magy. Gócs, Gömör m.) községből…

A ma élő tirpák családokból csak igen kevesen tudják már, hogy a Figura családnév alatt a tirpák családok egyik legnépesebb és legvagyonosabb tagját, a Trsztyánszky-akat (akik későbben Nádassy-ra magyarosítottak) kell érteni. A békési névjegyzékben szereplő Figura név alatt is ezt a családot kell…

A Gyuris család származás tekintetében szintén a vagyonosabb békési jobbágygazdák sorába tartozott. Tagjaikat azonban megtaláljuk Csabán [Békéscsabán], Szarvason, Komlóson [Tótkomlóson], Nagylakon (Romániában), s Nyíregyházán is. Családnevük a szlovák Gyuraj (György) keresztnévnek becézett…

A békési családok sorában a Duljanszky család helyzete igen érdekes. Eredetileg valamikor ők is Csabán [Békéscsabán] laktak, de a családfő – Gyulára való házasodásával – kiszakadt a csabai családok közösségéből. Igen tanulságos, hogy amikor Nyíregyházára költöztek, az összeírásokban, az…

A nógrádi és gömöri családok szimbiózisát példázza a Celovszky-Turcsán család, akik minden valószínűség szerint Petrikovics János pótlólagos toborzása nyomán határozták el magukat az átköltözésre. Ennek valószínűségét igazolja az is, hogy a szállásföldjüket a Pázsitok peremén kapták, tehát jóval…

A tirpák családok közt voltak olyanok is, akik a „valach kolonializáció” ivadékainak mondhatók. Erre bizonyíték a Cirják család neve. Családnevük az ukrán-valach Cyril keresztnévből formálódott. Mai életformájukban teljesen átvették a tirpák földművelés, földszeretet minden hagyományát, s teljesen…

A Bánszky családhoz hasonlóan hosszú vándorutat tettek meg az Alföldön a – valamikor szintén jónevű és vagyonos – Cinkotszky család tagjai. Valahonnan Észak-Gömörből, egy juhtenyésztéséről híres faluból indultak útnak. Nem menekültek, csak hajtották maguk előtt a juhot, mindig arra, amerre jó legelő…

A jónevű és vagyonos családok mellett nem hallgathatjuk el a szegényebb sorsúakat sem. Számban és népszerűségben igen kedvelt volt a tirpákok sorában a Brtka család. Gömörből származtak le az Alföldre, leszármazottaikat meg lehetett találni úgy Csabán [Békéscsabán], Szarvason, a Bácskában,…

Ugyancsak a Benedek névből alakult a Bencs és Bencsik családnév is. Ez a család is Nógrádból jutott le előbb Csabára [Békéscsabára], onnan Szarvasra, s legvégül Petrikoviccsal Nyíregyházára. Tagjaik kezdettől fogva jónevű gazdák voltak, értettek a vagyonszerzéshez. {TECsK: 150 (5:13)}

A Benedek keresztnévből fejlődött a Benkó, Benke, Benkei és Benkő családnév. A Nógrád megyei szlovák és palóc családok körében igen gyakori családnév. Viselőiket nem is igen lehet etnikailag megkülönböztetni. Forrásaink szerint e családnevek viselői sem származtak ugyanazon helységből. A Benkó…

A Batta (az összeírásokban sokszor csak Bató, vagy Botó, Bota) család egyik őse Békéscsabáról, hivatalos elbocsátó levéllel érkezett Nyíregyházára. {TECsK: 149 (5:11)}

A Barta, Bartos, Bartók családnevek a latin Bartolomeus keresztnévből formálódtak családnevekké. A régebbi Nógrád megyei összeírásokban sokszor forulnak elő ezek a jobbágynevek. A Nyíregyházára sodródott családok is a Nógrád megyei Lentvoráról kerültek le, több egymásutáni rajokban először…

A Bálint név a latin Valentinus lerövidített változatából vált családnévvé. Mindkét család [nyíregyházi] tagjai elég korán, már 1754 óta a város polgárai, ők Tótkomlósról, mint szabad költözködésű jobbágyok jöttek át a Károlyi birtokra. {TECsK: 148 (5:8)}

A Balla (egyes összeírásokban: Balo) családnév szintén keresztnévből eredt, Bálintból alakult családnévvé. {TECsK: 148 (5:7)}

A Balázs (Balás) családnév mind a múltban, mind a jelenben gyakori a városban [azaz Nyíregyházán]. Keresztnévként is szívesen vették fel egyes családokban. A 18. században a nógrádi tizedjegyzékekben is gyakrad találkozunk Balázs névvel. A békési névjegyzékben is 4 családdal képviseltetik magukat:…

A Babinszky család eredetét szintén a Zólyom megyei Babinán kell keresni. Ők azonban megelőzték a Babicékat, mert már jóval korábban lehúzódtak Békés megyébe; előbb Csabára, később Berénybe, majd onnan Nyíregyházára. Rokonságuk Békésben maradt. {TECsK: 147 (5:5)}

A Babic család később érkezett, a Zólyom megyei véglesi [szlk. Vígľaš] uradalomból költözött Nyíregyházára, a gyetvai lázok (állattartó szlovák hegyitanyák) vidékéről. Azt tartják róluk, hogy lótenyésztésben jeleskedtek. {TECsK: 147 (5:4)}

Az Adami család régi, szintén Békés megyéből érkező jobbágygazdák sorába tartozott. Ez a családnév is keresztnévből vált családnévvé. Az Adami név különben ismeretes nyugat- és közép-Szlovákiában is. Régebbi levéltári feljegyzésekben sokszor Adamuw néven tartják számon őket. Minthogy Békéscsabán és…

Az Antal családnév korábbi keresztnévi eredetét nem kell külön bizonyítanunk. Igen gyakori ez a családnév Nógrád és Gömör megyében is. Kiderítettük, hogy a 18. század elején Rimavicáról (Rimóc-ról) vándoroltak le Békés megyébe, Békéscsabára. Egyházi anyakönyvi kimutatások szerint e család ősei…

Ny. délszláv csn., vö. hv. Kovačić ['kǒvatʃitɕ], szln.-kaj-hv. Kovačič [kɔ'va:tʃitʃ , kʊ'vɔtʃʲitʃʲ ,'kǒvatʃitʃ]. Ez a szn.- ként használt szl. kovač (kováč) ’kovács’ foglalkozásnév -ić (-ič) apanévképzős származéka. A horvátországi és magyarországi elterjedés alapján elsősorban kaj-horvát, ill.…

Vö. szlk. Polerecký csn. {DPnS}, amely a szlk. Polerieka településről való elszármazást, az oda való kapcsolatokat, vagy az ott lévő birtokot jelző szlk. -ský képzős lakosnév. A település Turóc vm.-ben volt található, magyar neve a 1899 óta Mezőpatak, azelőtt Poler(j)eka. Ma…